KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Asterix és Kleopátra

Nagy Zsolt

Maga a történet igencsak soványka és erőltetett, ez a rajzfilm leginkább egy Egyiptomba meghirdetett gasztronómiai társas kirándulás reklámfüzetére emlékeztet. Ahogy Caesar és Kleopátra „alakja”, úgy a nílusi birodalom háttérdíszlete is a legrosszabb sztereotípiák, semmitmondó klisék alapján rajzolódik ki. És a film mégis élvezhető: mert Uderzo karakteres képi világot teremtett, amely hatalmába keríti a nézőt. Uderzo és a nemrég elhunyt szövegíró, Goscinny profik: mindig van egy-két új ötletük, amivel frissen tartható a negyedszázada fellelt Asterix-világ, és mindig vigyáznak rá, hogy több ne is legyen, nehogy a túlzott eredetiség kockáztassa az üzletmenetet. A metódus bevált. Az Asterix-sorozat tehát (nálunk is!) folytatódik. Mindenki elégedett.

A forgalmazó, mert a két évtizede készült filmek aligha kerülhettek borsos összegbe, a moziban ülő gyerekek, mert végtére is élvezhető rajzfilmeket láthatnak. Mégis félő, hogy úgy járunk majd ezzel a gall mesefolyammal, mint a rágógumival; minél tovább rágjuk, annál ízetlenebb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5219