KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Román Filmnapok

Koltai Ágnes

 

Augusztus 29–31-e között Román Filmnapokat rendezett a MOKEP. A programban Mircea Veroiu Meghalni az életért, Sergiu Nicolaescu A ring és Doru Nastase A Sárga Rózsa visszatér című alkotása szerepelt. Az 1941-ben született Mircea Veroiu 1970-ben szerezte meg rendezői diplomáját. Nagy feltűnést keltett az 1970-es tavaszi árvízről készített A víz, mint a fekete bivaly című egészestés dokumentumfilmje, amely az 1973-as Cannes-i fesztiválon elismerő oklevelet kapott. Társrendezője volt a Kőországi lakodalom (1974) és Az arany szelleme (1977) című filmeknek. Mozijainkban önálló rendezéseit is bemutatták, a Túl a hídont (1977), a Cirkusz a vadnyugatont (1981) és A kígyó jelét (1983). A programban szereplő Meghalni az életért (1983) a harmincas évek Romániáját mutatja be, főszereplői a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, illegális harcuk áll a film középpontjában.

A mai román film legismertebb rendezője Magyarországon Sergiu Nicolaescu. A kalandfilmjeiről híres Nicolaescu 19 filmjét vetítették nálunk. A román krimi atyja szívesen játssza el saját filmjei főszerepeit. Láthattuk A banditák alkonya (1975), Az utolsó töltény (1975), a Vádol a felügyelő (1975), a Halhatatlanok. (1976), az ítéletidő (1978), az Üldözés (1979), a Revans (1980), Az éneklő kutya (1981), a Csapda a tábornoknak (1982) és a Viadal (1983) című filmben. A ring (1983) egy bokszoló története; krimibe bújtatott dráma a kegyetlen ifjúkorról, a koncentrációs tábor kínjairól.

Doru Nastase A csontok útja (1981) és a Sárga Rózsa (1982) folytatását készítette el. A Sárga Rózsa visszatér (1983) a trilógia záródarabja; az 1848-as forradalmat megelőző években játszódó történelmi kalandfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6263