KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli utazás

Forgács Nóra Kinga

Jurjev gyen – orosz, 2008. Rendezte: Kirill Szerebrenyikov. Írta: Jurij Arabov. Kép: Oleg Lukichyov. Zene: Szergej Nevsky. Szereplők: Kseniya Rappoport (Lyubov), Roman Shmakov (Andrej), Yevgeniya Kuznetsova, Szergej Sosnovsky, Szergej Medvedev. Gyártó: New People. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 137 perc.

 

Kirill Serebrennikov előző, nálunk is bemutatott mozija, Az áldozatkaszkadőr ötletes „film(felvétel) a filmben” játéka és tragikomikusra hangolt hamleti bosszútörténete után azok, akik ez alapján tekintenek várakozva az orosz direktor következő műve elé, komorabb, formatartóbb és jóval elnyújtottabb opuszra számíthatnak.

A Téli utazás első képsorain egy havas orosz tájat átszelő road movie-t vagy hazatérős családi drámát ígér: egy énekesnő, Lyubov és fia, Andrei utaznak a vidéki város felé, ahonnan az anya származik. A mese azonban meglepő (és misztikus) fordulatot vesz, amikor Andrej megmagyarázhatatlan módon eltűnik, Lyubov pedig magára marad a „vademberek” között. Több síkon értelmezhető, ám túlzottan is töredékes eseménysor veszi kezdetét, szélsőségesre rajzolt figurákkal és váltózó nívójú, gyakran indokolatlan és türelmet próbáló jelenetekkel. Lyubov interakciói a helyiekkel a város félig archaikus, félig mai, torz közegébe vezetnek be drámai módon (egyben kritikáját nyújtva a társadalmi-hatalmi intézményrendszernek), a fiú után induló nyomozás pedig a film világához igazodó, lassan önmagát felszámoló bűnügyi sztorit alkot. A figyelem középpontjában azonban maga Lyubov áll, akinek idővel széthullik, majd újjáépül személyisége: lebomlik róla a mediatizált világhoz és a magas kultúrához való görcsös ragaszkodás, miközben megtapasztalja a létezés ősi (így durva és anakronizmusában groteszk) módját.

Serebrennikov ezúttal nem akart posztmodern szabást kölcsönözni a klasszikus alaphelyzetnek, meséjének kulturális referenciái rejtettebbek, lassú beavatás történetével azonban – jó néhány megrázóan erős jelenete és képeinek tartalmi, hangulati telítettsége ellenére is – csak nehezen lép kapcsolatba a néző.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9709