KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halloween 2.

Géczi Zoltán

Halloween 2. – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Rob Zombie. Kép: Brandon Trost. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Scout Taylor-Compton (Laurie Strode), Tyler Mane (Michael Myers), Malcolm McDowell (Dr. Loomis), Brad Dourif (Brackett), Sheri Moon Zombie (Deborah). Gyártó: Dimension / Spectacle / Trancas. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 101 perc.

 

A jubileumi – ez volna Mike Myers 10. jelenése – Halloween mozinak közvetlen csatlakozása van az újrakezdett széria nyitótételéhez. A gyilkost lelőtték, a sebesült Laurie-t mentő viszi a kórházba; de jaj, egy rendkívül eredeti fordulat során a hullaszállító karambolozik, a maszkos mészáros feltámad, rögvest folytatva véres ámokfutását. Az expozíció kérdését a két évvel korábbi résznél megoldotta az író-rendező Rob Zombie, így ez alkalommal már nem kell ilyesféle apróságokra pazarolnia a játékidőt; ennek köszönhetően a nyitány nem nélkülözi az erőt és a tempót, ám a cselekmény ezután kellemetlenül belassul. Mikey eltűnik, kódorog egy kicsit a kukoricásban – lehetőséget teremtve rá, hogy a direktor úr színpadra szólítsa kedvenc figuráit, a vidéki Amerika fehér söpredékét –, majd régi szokásához híven felkeresi egy éve nem látott testvérét (első a család!). A drabális termetű gyilkos random üzemmódban bökdösi halálra az útjába kerülő embereket a műfaj egyszeregye szerint, traumatizált lelke csakis a fantáziavilágban lelhet szelíd enyhülésre – víziói-jelenetei a film esztétikai szempontból legsikerültebb pillanatai: az ezüst árnyalatokban játszó álmok szépek, kifejezetten képregényesek; itt mutatkozik meg a legtisztábban az operatőr szakmai felkészültsége és kreativitása. Nagy kár, hogy a szerző nem igazán demonstrál ilyesféle képességeket: kétség nem férhet hozzá, hogy Rob Zombie az egyenes vonalú, vagány és véres slasher-ök felkent főpapja lehetne, de zsugorodó reputációját bizonyosan nem ezzel a halovány mozival fogja visszaállítani.

Ilyenformán a Halloween II tökéletes szórakozás azon nézők számára, akik a szép képekben elregélt bicskázásra, a maszkos hústornyokra és a sikítozó csajokra vannak kihegyezve. A mozi egyetlen olyan jelenete, ami biztatónak nevezhető, rendhagyó módon közvetlenül a vége főcím előtt következik: az utolsó percben megvillantott lehetőség valóban új és érdekes irányt adhatna a történetfolyamnak, ha ugyan még lesz olyan filmbarát, aki két-három év múlva ismét bizalmat szavaz az újraindítása után rögvest önmagába roskadt sorozatnak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9902