KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Emlékezz!

Nevelős Zoltán

Remember – kanadai-német, 2015. Rendezte: Atom Egoyan. Írta: Benjamin August. Kép: Paul Sarossy. Zene: Mychael Danna. Szereplők: Christopher Plummer (Guttman), Martin Landau (Max), Dean Norris (John), Jürgen Prochnow (Rudy), Kim Roberts (Paula). Gyártó: Serendipity Point Films / Egoli Tossell Film. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 94 perc.

 

Az álnéven bujkáló náci háborús bűnös utáni kutatás lerágott csontja adja a thriller-motort az első forgatókönyvét jegyző Benjamin August munkájához, amely egyben a nagyobb múltú, mint jelenű kanadai kultuszrendező, Atom Egoyan legújabb alkotása. Azonban ha ki akarunk emelni valakit az alkotók közül, érdemesebb a főszerepet alakító Christopher Plummert említeni, aki nyolcvanadik évén jócskán túl is hallatlanul aktív időszakát éli pályájának, ezúttal pedig különösen figyelemre méltó, ahogy egymaga viszi el vállán a filmet – noha színésztársai közt is kiválóságok sora (Martin Landau, Bruno Ganz, Jürgen Prochnow) bukkan fel. A színész egy amerikai idősek otthonának súlyos öregkori dementiában szenvedő lakóját, a 90 éves Zev Guttmant alakítja, aki erejét és képességeit azok végső határáig igénybe vevő feladatra vállalkozik. Lakótársa, az auschwitzi haláltábort hozzá hasonlóan túlélő Max levélben megírt utasításait követve elindul felkutatni azt az SS-tisztet, aki felelős családjaik meggyilkolásáért, hogy az igazságszolgáltatást a maga kezébe véve megölje. Fő akadály, hogy az adott néven négy különböző ember él Észak-Amerikában, őket sorban felkeresve kell Zevnek azonosítania a bűnöst.

Plummer alakításában megrozzant fizikai és mentális egészségű hőse elpusztíthatatlan életerővel halad az útján – a Mementót idéző módon a megbízólevelet újra és újra elővéve kell, hogy emlékeztesse magát, ki ő és milyen cél vezérli – egészen a sokkoló fordulatra kihegyezett befejezésig. Noha a nagy csavar hihetősége kérdéses, éppúgy része a film műfaji eszköztárának, mint például a Totál szívásból ismert Dean Norris nácihorror jelenete. A filmet inkább az teszi emlékezetessé, ahogy témáját kezeli, az öregkorral járó korlátok legyőzését. Plummer a nyugdíjas akcióhősök új típusát alkotta meg (referenciapont lehet a másik önbíráskodó aggastyán, Michael Caine Harry Brownja), aki csetlés-botlásával nem sajnálatunkat ébreszti fel, hanem olyan igazi izgalmakkal ajándékoz meg, amiért érdemes megnézni egy filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12807