KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alice Tükörországban

Varga Zoltán

Alice in Wonderland: Through the Looking Glass – amerikai, 2016. Rendezte: James Bobin. Írta: Linda Woolverton. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Danny Elfman. Szereplők: Mia Wasikowska (Alice), Johnny Depp (Kalapos), Sacha Baron Cohen (Idő), Helena Bonham Carter (Vörös Királynő). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 113 perc.

 

„Ki gondolta volna még nemrég, hogy a trükk a fantasztikum ellenségévé válhat?” – ezt a kérdést Király Jenő a mára remélhetőleg elfeledett Sommers-féle Múmia kapcsán tette fel, s most az Alice Tükörországban apropóján lehet elgondolkodni rajta. Hat éve a Tim Burton által jegyzett, de a Disney Stúdiónál készült Alice Csodaországban-változat a rendező és a Lewis Carroll-mesekönyvek igazi rajongóit egyaránt elkeseríthette, a tiritarka sárkányölős fantasy ugyanis alulteljesített a burtoni ihlet felmutatása és a carrolli bájos nonszensz megőrzése terén – csak hát a kolosszális bevételek egyenes utat jelentettek a folytatáshoz.

Noha maga Lewis Caroll is továbbszőtte kis hősnője kalandjait, a filmvásznon még nem folytattak egyetlen Alice-feldolgozást sem; a végeredmény ismeretében ez aligha mondható sajnálatosnak. A televíziós komédiaműsorok felől érkező, de már egészestés Muppets-filmet is maga mögött tudó James Bobin rendezésében készült Alice Tükörországbannak persze még annyi köze sincs Carroll szövegéhez, mint az első résznek volt: a figurák átvételén kívül alig valami. A már ismert alakok jórészt statisztaszerepben vesztegelnek a hajánál fogva előráncigált sztoriban: a Bolond Kalapos végzetesnek tűnő mélabúját Alice csak azzal orvosolhatja, ha visszamegy az időben és megmenti barátja családját (!) – ennek keretében nemcsak a Vissza a jövőbe-trilógiából ismerős időparadoxonok motívumát dobják be az alkotók, de a manapság oly divatos eredettörténetek szervírozását is kipipálják. Az egyetlen valóban érdekesnek ígérkező új szereplőt Sacha Baron Cohen testesíti meg, azonban a félig emberként, félig mechanikus óraszerkezetként megformált Idő ideje előtt szorul háttérbe, szimpla üldözővé degradálódva olvad fel a gigantikusan érdektelenné váló hajsza fárasztó forgatagában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12809