KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vágy és vezeklés

Kovács Gellért

Atonement – angol, 2007. Rendezte: Joe Wright. Írta: Ian McEwan regényéből Christopher Hampton. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Keira Knightley (Cecilia), James McAvoy (Robbie), Romola Garai (Briony), Brenda Blethyn (Grace). Gyártó: Working Title Films / Relativity Media / Studio Canal. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 130 perc.

 

A Büszkeség és balítélet stábja újra akcióban! Új filmjük páros magyar címe azonban csak a véletlen műve, a forgatókönyv alapjául szolgáló regény eredeti címében (Atonement) csak vezeklés szerepel – vágy nélkül. Talán a honi forgalmazó marketingfogásával van dolgunk? Aligha: Ian McEwan sokat méltatott prózája már 2005 óta kapható hazánkban, s a mű fordítója akkor még legfeljebb csak kósza hírekből értesülhetett arról, hogy a mozgóképes adaptációt ugyanaz a rendező fogja elkészíteni, aki legutóbb Jane Austen egyik legnépszerűbb írásának megbízhatóan működőképes mozifilmes verzióját festette a szélesvászonra.

Bármi is az igazság, Joe Wright és csapata alaposan megszolgálta a nemes párhuzamot, sőt a részletgazdagságot tekintve még tovább ment: a Vágy és vezeklés alaposan kidolgozott mutatvány, amely egy gyermek bűnét, s annak tragikus, a második világháború borzalmaiban kiteljesedő következményeit tárja a befogadó elé. A forgatókönyv – kosztümös filmektől merőben szokatlan, ám a darab egészét megbízhatóan szolgáló – trükkös időkezelése, a bravúros beállítások, a dramaturgiai erővel bíró, játékos zene és a nagyszerű színészek szinte csak szimbolikus, ám annál hatásosabb jelenléte régen látott biztonsággal forr össze egyetlen, arcátlanul giccses, ám tökéletesen lenyűgöző – és bizonyos jeleneteit nézve – a posztmodern formai megoldásokkal is meggyőzően kacérkodó egésszé, amely végén garantált a könnyzuhatagot fakasztó katarzis.

Bár az alkotók nagyrészt Európából érkeztek – ráadásul néhány brit mester mellett időnként Jean-Pierre Jeunet hatása is tetten érhető –, küldetésük célja könnyen megfejthető: filmjükkel a mostanában szinte csak számítógépes megoldásokban gondolkodó hollywoodi népszórakoztatókat szeretnék móresre tanítani. Hamarosan meglátjuk, mekkora sikerrel: vészesen közeleg az Oscar-jelölések kihirdetésének időpontja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9228