KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Leo

Klág Dávid

Leo – svéd, 2007. Rendezte és írta: Josef Fares. Kép: Aril Wretblad. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Leonard Terfelt (Leo), Sara Edberg (Amanda), Josef Fares (Josef), Pavle Kukulj (Payo), Dragomir Mrsic (Gago). Gyártó: Memfis Film. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 78 perc.

 

A libanoni származású Josef Fares lassan Svédország legprominensebb rendezőjévé lép elő: a Jalla! Jalla! és a Zsernyákok komolytalankodása után 2005-ben már a Zozo menekülttörténetét terjesztették fel a legjobb külföldi film Oscar-díjára a svédek, a nemzeti fesztiválok díjakkal szórják meg a munkáit, a 2007-es Leo pedig már az Berlinálé felhozatalába is bekerült. Főhőse harmincadik születésnapját ünnepli a barátaival, miután a barátnőjével hazafelé tartva kötekedő kelet-európai gengszterekbe ütköznek. Leo és Amanda menekülne előlük, de a dulakodásban mindketten súlyosan megsérülnek. A férfi addigi élete porba hull a megaláztatástól, és két barátja segítségével a megtorlásra készül.

Ebben a korszakban, amikor a bosszúfilmek lassan elkezdtek visszalopakodni a fősodorba mind műfaji (Death Sentence, Descent), mind komplexebb formákban (A másik én), Fares filmje megadhatta volna a bevándorló rendező külső nézőpontját Európa leghűvösebb népének reakciójáról. Kár, hogy a Leo zaklatott vendetta-története semmi más, mint az Északi-tengeren szomszédos Dánia két nagy hatású rendezőjének, Susanne Bier és Nicolas Winding Refn munkásságának egyértelmű plágiuma, egy Vérveszteségbe oltott Hogy szeretsz?, ami a skandináv poszt-Dogma filmművészetének jegyeivel felruházta magát, de összetéveszti a kézikamerát és az ugróvágást a drámai realizmusra tett kísérlettel, és az öncélú erőszakjeleneteket a pszichologizálással. Fares nem történetet mesél, hiszen az erős nyitás után minden fordulópont ismerős lesz, hanem a személyes traumákat boncoló és társadalmi problémákat felvető, specifikusan modern skandináv kamaradrámákat próbálja másolni. Minden formai elem a helyén van, csak a tartalom hiányzik belőle.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9521