KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek

Nevelős Zoltán

Brothers Bloom – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Rian Johnson. Kép: Steve Yedlin. Zene: Nathan Johnson. Szereplők: Rachel Weisz (Penelope Stamp), Adrien Brody (Bloom), Mark Ruffalo (Stephen), Rinko Kikuchi (Bang Bang), Nora Zehetner (Rose). Gyártó: Endgame / Ram Bergman / Weinstein. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 113 perc.

 

A szélhámosfilm cseles alműfaj a krimi és a vígjáték határán, egyszerre teszi nevetségessé az áldozatok kapzsiságát, amire az átverések épülnek, és tornásztatja a néző intellektusát egy körmönfont bűnügy útvesztőjével. Ráadásul igencsak önreflexív műfaj is, hiszen az átverések valójában nem mások, mint dramaturgia és színjátszás – a szélhámos úgy építi fel művét, mint egy drámát, aminek a jeleneteit aztán ő maga játssza el a való életben. A beavatott társak mellett pedig van legalább egy szereplő, az átverés tárgya, akinek úgy kell végigjátszania a számára megírt szerepet, hogy közben azt hiszi, saját döntései szerint cselekszik.

Rian Johnson író-rendező (akinek ez a második filmje a 2005-ös, Sundance-díjas Brick után) olyan meta-szélhámosfilmet készített, amely egyrészt magyarázza önmagát – a cselekményt például az átverés egyes fordulópontjainak címei tagolják, és visszatérő konfliktuspont, hogy az egyik szereplőnek elege van abból, hogy előre megírt életet éljen –, ugyanakkor a műfaji logikát minduntalan feladja. Ahogy a mestersvindler testvérpár, Stephen és a csak keresztnév nélkül emlegetett Bloom kivetik hálójukat egy magányos ifjú milliomosnőre, a Prágába és Szentpétervárra vezető átverés-szcenárió kibontakozása során a sorsdráma és a szerelmi történet válnak a film domináns minőségévé. Sajnos a könyvritkaság körül kavarodó svindlinél számtalan izgalmasabbat láttunk már, Maximilian Schell film felénél elővett antagonistája a sorsdrámarészt nem tudja elég megrázóvá tenni, és a szerelmesek is túl bizonytalanok, így a sokszor hosszadalmasnak tűnő film élvezeti értékét inkább jelenti a mai és az ódon eleganciát szemet gyönyörködtetően ötvöző képi világ és a csodás színészi gárda.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9980