KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Torrente 4. – Halálos válság

Varga Zoltán

Torrente 4 – spanyol, 2011. Rendezte: Santiago Segura. Szereplők: Santiago Segura, Carlos Areces, Goyo Jiménez. Forgalmazó: Budapest Film. 93 perc.

Ha óhatatlanul túloz is egy elragadtatott méltatás, miszerint a spanyol kultúra két örökérvényű alakot adott az emberiségnek, s Don Quijote mellett Torrente a másik, az mégis tagadhatatlan, hogy a hihetetlenül degenerált exrendőr karakterét nemcsak spanyolhonban övezi masszív kultusz, de szerte a világon, ahol fogékonyak a fekete – és jobbára módfelett tapló – humorral bélelt komédiára. Torrente gyakorlatilag a politikai korrektség szemében véteknek számító összes tulajdonság sűrítménye, a sovinizmustól kezdve szexista („Ezek a nők: nem elég, hogy kurvák, még fizetni is kell nekik”) és rasszista („Egy dzsungellakó költözött a Fehér Házba, de nem takarítóként”) megnyilvánulásaiig – a figurát azonban éppen mérhetetlen elrajzoltsága miatt nem lehet kárhoztatni. Az 1998-as, egy detonáció erejével felérő debütálás óta az író–rendező–főszereplő Santiago Segura immár negyedik alkalommal bújik kabalafigurája zsíros bőrébe, aki ezúttal is megpróbál a lehető legtöbb pénzt megkaparintva kikerülni a bűnügyi bonyodalmakból, s ez a játszma a gazdasági (v)álság örvényeiben fuldokló Európa keserű karikatúráját nyújtó jelenetek tanúsága szerint minden korábbinál nagyobb téttel bír. Noha egyik Torrente-folytatás ereje sem vetekszik az alapfilmével, jól működő akcióvígjátékok: a harmadik és a negyedik rész – a luxusközegbe helyezett, kevésbé sikerült második tétellel ellentétben – abba az izzadságszagú, koszos és lecsúszott miliőbe kalauzol, ahová Torrente s az őt körülvevő válogatott lúzerek és borzasztó családtagok igazán passzolnak, miközben Segura egyre nagyobb teret ad konkrét filmek paródiájának is (jelen esetben A nagy szökés-típusú filmeken élcelődik).

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10899