KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás

Tüske Zsuzsanna

SOS Love – magyar, 2011. Rendezte: Sas Tamás. írta: Agnes Fernandes és Csikesz Jufit. Kép: Miklauzic Márton. Szereplők: Hujber Ferenc (Tomi), CJ Thomason (Griffin), Árpa Attila (Ricsi), Christine Kelly (Zoja), Kovács Patrícia (Betti). Gyártó: SOS Love / Eastlake Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. 100 perc.

Az S.O.S szerelem és a 9 és fél randi után Sas Tamás újabb szerepjátékra és szerelemszerző szélhámosságra épülő romantikus komédia szülőatyja lett. Az előbbi alkotás folytatásának szánt S.O.S. Love számára azonban a kiváló anyagi háttér biztosítása mellett az idegenből importált, megfáradt fényű hollywoodi sztárok (Daryl Hannah, Billy Zane) bevetése is kevésnek bizonyult, nem beszélve a 3D-technikáról – szépreményű újszülött helyett végül félresikerült hibrid került a koprodukciós pénzen vett bölcsőbe.

A történet egyik frontján álló hármas, egy randiszervíz tagjai azt a megbízást kapják egy tehetős, orosz maffiafőnök-gyanús figurától, hogy hajtsák fel magányba, duzzogásba és egész napos tévénézésbe menekülő húgának az egyetlen férfit, akitől felfelé görbül a szája. A feladatot nehezíti, hogy a vágytárgy egy valódi, amerikai filmsztár, ám a csetlő-botló trió végül megoldást talál az ügyre. Egy bérelt hasonmás beszállításával könnyedén áthidalják a problémát, csupán azt nem tudják, hogy valójában az eredetit kapták, aki minden áron le akarja forgatni Magyarországon félbehagyott filmjét.

A legújabb darab alapján is elmondható, hogy az S.O.S. romkomok alkotói hőseiknél is kevésbé riadnak vissza a könnyű szélhámoskodástól, hiszen már a 2007-es S.O.S. szerelem esetén is vékony jégen táncoltak, amikor szemrebbenés nélkül lekopírozták a hollywoodi előd, a Randiguru alapötletét. Ezúttal álomgyári termék helyett hazaira esett a választás: a motívumkészlet átvételével végül a Valami Amerika 2. márkajelzését cserélték sajátra. Tanulságként tehát Sas Tamás legújabb filmjéből nem csak azt tudjuk meg, hogyan lépheti túl az egy jelenetre jutó reklámok mennyisége többszörösen a poénokét, de az is kiderül, hányféle dimenziója lehet a kínosság fogalmának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10942