KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Utazás apánkkal

Kránicz Bence

Kránicz Bence

Reise mit Vater – román-német, 2016. Rendezte és írta: Anca Miruna Lazarescu. Kép: Christian Stangassinger. Zene: Darvas Ferenc. Szereplők: Alexandru Margineanu (Mihail), Razvan Enciu (Emil), Ovidiu Schumacher (William), Ulrike von Syberg (Susanne). Gyártó: Strada Films / Filmallee / Mirage Film. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos. 11 perc.

 

A fesztiválsikereknek köszönhetően a kortárs román filmek közül hagyományosan leginkább a súlyos erkölcsi kérdéseket, társadalmi visszásságokat és politikai bűnöket feszegető drámák láthatóak a nemzetközi közönség számára, miközben kis számban ugyan, de évről évre készülnek populáris műfaji filmek is Romániában. A román-német-magyar koprodukcióban készült Utazás apánkkal a két filmcsoport közé esik, vagyis azoknak a midcult szórakoztató filmeknek a sorát gyarapítja, amelyek a legjobban hiányoznak például a magyar választékból is.

A temesvári születésű, ám tizenegy éves korától Németországban élő rendező, Anca Miruna Lazarescu kisjáték- és dokumentumfilmjeihez hasonlóan első egész estés munkájában is nemzetközi kontextusban gondolkodik hazája félmúltjáról. Az erdélyi szász család az idős apa szívműtétje miatt robog át ócska kisautón az NDK-ba, a két fiatal fiútestvért pedig csakhamar meglegyinti a nyugat-német szabadság szele. Bár a bontakozó szerelmi szál és a számos humoros szituáció ilyesmit ígérne, a rendezőnek szerencsére esze ágában sincs felhőtlen és hazug nosztalgiamozit kerekíteni road movie-jából, és a történet elejétől kezdve hangsúlyozza, miféle baljós történelmi pillanatban vagyunk: 1968-ban, a prágai tavasz leverése után, mikor rövid időre a cseh elvtársakkal a kelleténél kicsit több szolidaritást mutató Ceaușescuból lesz a szocialista blokk fekete báránya.

A sajnálatos események miatt az utazgató román állampolgárokkal is szigorúbban bánnak a testvéri országok hivatalnokai és közrendőrei, a disszidáláson gondolkodó főhősök közül így gyaníthatóan nem ér célt mindenki. Lazarescu válasza viszont várakozásainkon túlmutatóan józan és keserű: a hatvanas évek román ifjúságának jussa nem a beatdalokban megénekelt szabadság, hanem a levert vese, többéves munkatábori átnevelés és a küzdelmes, jelentéktelen, átokverte kelet-európai élet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13043