KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pingvinek vándorlása 2.

Benke Attila

L'empereur – francia, 2016. Írta és rendezte: Luc Jacquet. Operatőr: Luc Jaquet, Jérôme Bouvier, Laruent Chalet, Jérôme Maison, Yanick Gentil. Zene: Cyrille Aufort. Narrátor: Lambert Wilson. Gyártó: Bonne Pioche. Forgalmazó: Vertigo Media Kft. 82 perc.

 

A moziba szánt természetfilmeknél mindig adott a kínos kérdés: miért éri meg a nézőnek felkelni plazmatévéje elől, hogy jegyet váltson például a nemrég bemutatott Terrence Malick-szemfényvesztésre, Az Univerzum történetére, melyre amúgy köröket ver a BBC 4K-felbontásban élvezhető tévésorozata, a Bolygónk, a Föld 2 a veterán David Attenborough-val.

Hogy a Déli-sarkkutató Luc Jacquet filmje, a Pingvinek vándorlása 2 megéri-e a pénzét? Annyi bizonyos, hogy a 2005-ös Oscar-díjjal jutalmazott első rész meglepő módon sikeresen teljesített a pénztáraknál, és az Akadémia elismerését is elnyerte mögöttes tartalma miatt, mivel a címszereplő antarktiszi pingvinközösség felfogható volt az emberi társadalom modelljeként.

A Pingvinek vándorlása 2-ben az Antarktisz hósivataga lenyűgöző, miként a jégpáncél alatti tengeri élővilág újfent gyönyörű, és ismét magunkra ismerhetünk a pingvinek kommunájában. Ezek a furcsamód antropomorf, vízben és szárazföldön egyaránt helytálló élőlények meghökkentően intelligens és szervezett közösségben élnek. Egymást melegítik, beavatási rituáléik és emberi hibáik vannak. A legjellemzőbb kapcsolat köztünk és a felcseperedő fiókák között, hogy bár a pingvinek tollpelyhét kifejlett kültakaró váltja fel, s az ifjaknak már be kellene ugrania a jeges mélyvízbe halat fogni – ám mivel a felnőttek épp a praktikus dolgokra nem tanították meg őket, a riadt ifjúság csak tehetetlenül pislog a parton. Pont úgy, mint a mai huszon-harmincéves generáció tagjai vágtató infotársadalmunk káoszában, a pályakezdés szakadéka szélén. Luc Jaquet ezenkívül sajnos nem tud többet hozzátenni a tíz évvel ezelőtti első részhez, ismeretet nem terjeszt, csupán ismétel: műve kizárólag keményvonalas pingvinrajongóknak ajánlott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13200