KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Power Rangers

Kránicz Bence

Power Rangers – amerikai-kanadai, 2017. Rendezte: Dean Israelite. Írta: Matt Sazama története alapján John Gatins. Kép: Matthew J. Lloyd. Szereplők: Becky G. (Trini),Ludi Lin (Zack), Dacre Montgomery (Jason), Naomi Scott (Kimberly), RJ Cyler (Billy). Gyártó:  LionsgateSaban Brands. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A japán popkultúra igazán a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján tört be Nyugatra, egyként inspirálva játékgyárakat, filmstúdiókat és szépírókat. Bár az „inspiráció” kissé finomkodó kifejezés az ekkor induló Power Rangers tévésorozat és az 1975-től futó Himitsu Sentai Gorenger viszonyára, pontosabb volna szolgai másolatról beszélni. Az amerikai verzióból nem is lett soha fősodorbeli siker, az ütemesen érkező nagyjátékfilmek és szériák megmaradtak a videótékák alsó polcain és a Fox Kids matinésávjában.

A friss rebootot a szuperhősműfaj népszerűsége magyarázza, ennek megfelelően civil diákok és szuperharcosok között is nagyobbak a különbségek: nem népszerű alfahímek és szupernőstények (a ’95-ös filmben egyenesen extrémsportolók) válnak bolygónk védelmezőivé, hanem a Nulladik óra tinisémáiba illeszkedő, maguk módján egyformán kitaszított iskolások. Évezredek és fényévek távolából érkező természetfeletti képességeiket is vonakodva állítják a jó ügy szolgálatába, sőt szuperharcossá csak a játékidő utolsó harmadában válnak. Igazi feladatuk a rangerré váláshoz szükséges egymásra hangolódás, színes átalakulásuk az igaz barátság jutalma és metaforája lesz.

Ahhoz, hogy e szép gondolatból jó film születhessen, nem ártott volna kicsit is érdekessé tenni a hősök személyiségét vagy viszonyaik alakulását, ám ettől messze vagyunk. Mind a fiatalok, mind a földönkívüli hatalmasságok végtelenül lapos és vértelen figurák, Elizabeth Banks főgonoszához képest az egykori Atomcsapat lilaképű, nyálkás Ivan Ooze-a Darth Vader kaliberű ellenféllé magasztosul. Nem hittük volna, hogy eljön ez a perc, de most érdemes leporolni a kilencvenes évekbeli Power Rangers-kazettákat, és működő videót keresni hozzájuk a pincében – szórakoztatóbb foglalatosság, mint az új változat megtekintése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13201