KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Féktelenül 2.

Harmat György

 

Ha eddig nem tudtuk volna (tudtuk!), hogy nemcsak a művészfilmek, hanem a tömegfilmek minőségének is a rendező tehetsége a legfőbb biztosítéka, Jan De Bont pályája meggyőz erről. Az operatőrből lett rendező 1994-es, Féktelenül című produkciójával az akcióműfaj egyik csúcsteljesítményét alkotta meg, a tavalyi Twisterben a roppant gyenge magánéleti szál ellenére is lenyűgöző látványosságot tett vászonra. Most is derekasan próbálkozik. Nincs könnyű dolga.

Amennyire biztosra megy ugyanis anyagilag, aki egy siker megismétlésére vállalkozik, – a felfokozott várakozások révén – annyira hátrányos helyzetbe is hozza magát. A Féktelenül fő ötletét például (egy busz ámokfutásra kényszerül, mert ha sebessége egy bizonyos határ alá esik, felrobban) aligha lehet felülmúlni, száguldó tempóját nehéz megközelíteni, alkotói bravúrjait újrázni. De Bont a folytatást mar az első másodpercekben elkezdi rohantatni (autóval, motorral és kamerával), mivel azonban a helyszín ezúttal egy luxushajó (melynek még szupersebessége is csak viszonylag mérsékelt lehet), a középrész inkább a veszélyes bezártság feszültségeire és katasztrófáira koncentrál. A végére persze jut egy motorcsónakhidroplán-üldözés, a karibi kikötővárosba épült mólót felszántó, házakat romba döntő hajómonstrum képsorai pedig nem mindennapi audiovizuális élményt kínálnak. A szerkesztés mesteri, a humormennyiség megfelelő, mindent egybevéve a Féktelenül 2.ha nem is bír az alapmű féktelen erejével – épkézláb, remekül elkészített, izgalmas kalandfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1588