KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kikötői hírek

Vidovszky György

 

Szedőből újságíró, Az özvegy apa és lánya új életet kezd, A múlt nyomában – így foglalható össze szalagcímekben Lasse Hallström legújabb filmje. A történet főhősének, Quoyle-nak (Kevin Spacey) is hasonlóan hangzatos címeket kell kiötlenie annál a kis helyi lapnál, ahol rábízzák a Kikötői hírek című rovatot. A deres homlokkal újságírói karrierbe kezdett Quoyle nagynénjét, Agnest (Judi Dench) követve jutott el a távoli New Yorkból a vadregényes Újföldre, ahol a felejtés reményében új életet szeretne kezdeni. A hűtlen asszonyt elérte a végzet – Quoyle felesége pokollá tette a család életét, amikor pedig elhagyta férjét, szeretőjével együtt tragikus autóbalesetben halt meg. A zsákutcába jutott családhoz ekkor érkezik Agnes, aki ráveszi unokaöccsét, és annak lányát, hogy térjenek vissza Újföldre, ahol egykor a Quoyle-ok éltek, és ahol még van remény az újrakezdésre. A provinciális kikötőfalu monoton, mégis új kihívásokat rejtő világa, a család misztikumba burkolózó múltja és egy kezdődő, tétova szerelem kialakulása a hazatérés legmélyebb élményét váltja ki Quoyle-ban. Önmagára talál: nyomdászból, mások mondatainak szedőjéből, az önálló szavak megalkotójává, újságíróvá lesz; gyökértelen városlakóból, múltját ismerő, és attól szabadulni tudó férfivé, apává válik. Lasse Hallström filmjeiben a legnagyobb élményt a színészek érzékeny, puritán játéka, a képek szimbólumalkotó ereje adja. A Kikötői hírek képi világa sajnos a táj adta egzotikum keretbe foglalásában merül ki, a kitűnő szereplők pedig az olykor banálissá formált dialógusok lehetetlenségeivel küzdenek. Hallström E. Annie Proulx Kikötői hírek című bestselleréből készítette adaptációját. Érezni a romantikus szüzsé irodalmiasságát, de azt is, hogy a táj, a víz, az emlékek misztikuma miatt mindez filmre kívánkozott. A szél elragadta a házat, kiszakította a földben gyökerező kötelekből. Ilyen égi jel után ki ne hinne az újrakezdésben? Túl egyszerű képlet. Belefér egy szalagcímbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2526