KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Utolsó lépés

Mátyás Péter

 

Ebben a filmben gyakran idéznek Montaigne-t. „Nagy csudatévő az emberi elme!” – írta egykor a francia moralista. Vjatyin-Berezsnih rendező nem kevesebbre, mint egy nagyívű történet fölvázolására vállalkozott az 1920-as évek elejétől a II. világháború befejezéséig, középpontban egy hétköznapi emberi sorssal.

Főszereplőnk talpig becsületes munkásfiú, példamutató sztahanovista, később a háború névtelen hőse, akinek egyéni és társadalmi konfliktusait kísérhetjük figyelemmel. A kisember helye és szerepe az időben? – tehetnénk fel a jólismert kérdést, ám a „csudatevés” ezúttal elmarad. A Szovjetunió több mint két évtizedes fejlődésének mindennapos megpróbáltatásait, problémáit itt csak – jó esetben – jelzi, ám nem ábrázolja a rendező, gyakran kikerüli, könnyedén átlépi azokat. A történelem csak díszlet, melyben egy szentimentális történetet látunk, mely során a gondolatok és érzelmek megszokott és jellegtelen fordulatokban öltenek testet.

A művészi szembesítés egy bonyolult, s ez idáig alig érintett korszakkal elmaradt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/01 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5643