KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balkán Expressz

Upor László

 

A Balkán Expressz egy zenekar, amelynek tagjai (tolvajok, kisstílű gazemberek) civilben hol együtt, hol külön-külön ”zenélnek” 1940– 41 dúlt Szerbiájában. A politika nem érdekli őket, „csak élni akarnak”, s minden helyzetben feltalálják magukat. A németek bevonulása után mégis kutyaszorítóba kerülnek: egyszerre kell bizonyítaniuk, hogy nem ellenállók és hogy nem kollaboránsok. Vesztüket is ez a kettős kényszer okozza: nem tudnak idejében elmenekülni egy bálról, ahol a németeknek zenélnek, miközben a partizánok (az ő segítségükkel) merényletet készítenek elő.

A Balkán Expressz háborús kalandfilm. Kalandos történet – azaz mese, amelyben a figuráknak és a helyzeteknek – ha elég érdekesek – nem kell feltétlenül hiteleseknek is lenniük (utóbbi persze nem árt).

Ám amikor a film megkísérli komolyan venni magát, amikor a háborús háttér felvetette etikai kérdések (igen felszínes) taglalásába kezd, hamissá válnak a romantikus sablonok. Az élet belopakodott a mesébe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/07 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5775