KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördög vigye

Székely Gabriella

Az Ördög, Psota Irén képében, egy londoni taxin megérkezik Budapestre. Tudomására jutott, hogy él e városban egy bizonyos Jambus Ármin feltaláló, aki meglelte az életelixír titkát. Micci Diabolo utazásának célja, hogy megszerezze a szert és megölje a feltalálót, hiszen az emberek amúgy is egyre hosszabb életűek a földön, lassan elnéptelenedik a pokol. Terve megvalósítása érdekében megkörnyékezi Kótai Gézát, egy fürdőszoba-felszerelési üzlet (1082 Budapest, Baross u. 45.) eladóját, aki maszekban vízvezetéket javít a megközelíthetetlen feltalálónál. Beindul az ördögi gépezet.

Elszabadul a pokol: a mulatságos ötletből figyelemre méltó zagyvaság kerekedik Pajer Róbert első játékfilmjében. Stílusparódiák, filmidézetek, diákfaliújságviccek keveregnek a nagy kuszaságban. Bulgakovtól kölcsönzött ördögi macska rémiszti a piti kis autótolvajokat. Szegény Géza hol egy burleszk némafilmben találja magát, ahol lepedőkből összekötött hágcsón menekül a villa erkélyéről, hol egy Hofi-magánszámot ad elő nyomorúságos nyárspolgári szexuális életéből, sötétben szeretkező hajcsavarós feleségéről. A sűrű magyar valóság kabarésított képein elszabadult párduc vicsorog.

Geg geg hátán, mintha az alkotók, forgatókönyvírók, rendező, színészek, a stáb tagjai versenyeznének; kinek jut nagyobb marhaság az eszébe. Az én díjazottam a filmben elhangzó intelligenciateszt szerzője: „Száz lába van és hét foga. Mi az?” Válasz: „A veresegyházi asszonykórus”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=578