KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy botrány részletei

Csillag Márton

Notes on a Scandal – amerikai, 2006. Rendezte: Richard Eyre. Írta: Zoë Heller regényéből Patrick Marber. Kép: Chris Menges. Zene: Phillip Glass. Szereplők: Cate Blanchett (Sheba), Judi Dench (Barbara), Tom Georgeson (Ted), Michael Maloney (Sandy). Gyártó: DNA Film / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 102 perc.

 

A londoni német–zsidó emigráns családban felnőtt, jelenleg az Egyesült Államokban élő, tekintélyes New York-i lapokban publikáló Zoë Heller 2003-as sikerkönyve legalább akkora stílusbravúr, mint amekkora szerencse, hogy annak filmfeldolgozását egy elismert brit színházi rendezőre bízták. Igaz, Sir Richard Eyre 2001-ben már rendezett egy életrajzi filmdrámát a regényíró és filozófus Iris Murdoch különös szerelmi életéről (Iris – Egy csodálatos női elme), az Egy botrány részletei adaptációja mégis nagy, de végül sikerrel levezényelt feladat elé állította őt.

Heller könyve egy harmadik személy, az idős történelemtanár Barbara Covett (Judi Dench) naplóbejegyzései segítségével dokumentálja a gyönyörű és boldogtalan rajztanár Sheba Hart (Cate Blanchett) és a tizenöt éves diákfiú Steven Connelly (Andrew Simpson) viharos szexuális kapcsolatát. Eyre és a forgatókönyvíró Patrick Marber (Közelebb) azonban nemcsak narrátorként, de szereplőként is beemeli a történetbe Barbara karakterét, aki magányában testi-lelki barátnőre vágyik, és nem fukarkodik az eszközökben, hogy az időközben vele bizalmas viszonyba került Shebát elválassza családjától. A két nő barátsága tehát idővel – köszönhetően Sheba férje és családja iránti hűtlenségének, valamint Barbara akaratosságának – viharos és veszedelmes kapcsolattá alakul, melyet Eyre nem kamaraküzdelemként tálal, hanem feszesre vágott, mozgalmas szocio-drámaként: két korosztály, két társadalmi osztály, két értékrend és – nem utolsósorban – két csodálatos színésznő összecsapásaként.

Eyre furcsa thrillert rendezett, melyben egy látszólag ártalmatlan idős tanárnő mentális sorozatgyilkosként mozgatja a szálakat, miközben a szerencsésebb környezetből érkező, mégis megnyomorított fiatal szépség élete kártyavárként omlik össze az intrikák és társadalmi elvárások súlya alatt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8927