KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Airport

Pápai Zsolt

Airport – amerikai, 1969. Rendezte: George Seaton. Szereplők: Burt Lancaster, Jean Seberg, Dean Martin. Forgalmazó: Budapest Film. 128 perc.

 

Az 1960-as, 1970-es évek fordulója olyan korszakként él a köztudatban, mint amelyik forradalmi filmek sorát szülte Hollywoodban, témafelvetésüket és stílusukat illetően egyaránt formabontó darabokat. Valóban készültek ilyen filmek, de a sikeresebbek inkább hagyományos építkezésűek voltak. Olyanok, mint például az 1970-es évben – Amerikában – a Love Story után a második legnagyobb bevételt fiadzó Airport.

Az Airport filmtörténeti pozíciója imponáló. A sztori sok kicsi privát tragédia és egy nagy közösségi kataklizma együtteséből áll össze, és ezzel A Poseidon katasztrófát, a Földrengést, a Pokoli toronyt – a hetvenes évek katasztrófafilm-szériáját – előlegezi meg. A vitathatatlan filmtörténeti érdemein túl azonban az Airport meglehetőst ódivatúnak tetszik. A régi Hollywood stílusában a régi Hollywood nézőjének készült, amit az is mutat, hogy a steril képi világot csupán néhány alibiből odavetett osztott képmező frissíti, továbbá az, hogy az egyetlen igazán fiatal szereplő – a megesett stewardesst hozó, csodás Jacqueline Bisset – igencsak kilóg a csupa középkorú vagy kivénhedt figurából álló csapatból. George Seaton rendező a középosztály életrevalóságát ünnepli a csinos kiskosztümökkel, a télen is napbarnította arcokkal, a tökéletesen belőtt sérókkal és a megszenvedett happyendekkel – filmje mégsem ellenszenvet, netán érdektelenséget szül a nézőben.

Különös, de az Airport ma is székhez szegez, miközben már elkészültekor is avult volt: a szexualitás témáján kívül lényegében semmi nincs benne, ami a harmincas–negyv enes évekbeli hollywoodi produkciókban ne lett volna meg. Persze lehet úgy is tekinteni a dolgot, hogy az Airportnak és a hasonló filmeknek missziójuk volt: a formálódó új Hollywoodnak a régivel való folytonosságát szavatolták.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9462