KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tükrök

Tüske Zsuzsanna

Mirrors – amerikai, 2007. Rendezte: Alexandre Aja. Írta: Kim Sung-ho filmje alapján Alexandre Aja és Grégory Levasseur. Kép: Maxime Alexandre. Zene: Javier Navarrete. Szereplők: Kiefer Sutherland (Ben Carson), Amy Smart (Angela Carson), Jason Flemyng (Larry Byrne), Paula Patton (Amy Carson), Frank Mayers (James Benton). Gyártó: Castel Film Romania / New Regency Pictures / Regency Enterprises. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 110 perc.

 

A Távol-Keletről importált rémtörténeteket továbbra is elsőrangú nyersanyagként tartják számon a hollywoodi horrorkohó mágnásai. Az olvasztókemence felügyeletét ezúttal is idegenre, a Wes Craven-féle Sziklák szeme újrahasznosítását is levezénylő, francia származású Alexandre Aja-ra bízták.

Az eredeti, dél-koreai verzióból (Geoul sokeuro, 2003) csupán az alapmotívumokat és a cselekményvázat megőrző történet hőse Ben Carson (Kiefer Sutherland) ex-rendőr, aki egy balul elsült akció tragédiája óta családjától elválasztva él az alkohol és a legerősebb antidepresszáns pirulák társaságában. Vezeklésének helyszínéül egy tűzvészben elpusztult, ódon áruház épületét választja, ahol éjjeliőrként tengeti napjait. Röviddel az érkezése után azonban különös dolgokat tapasztal, amelyek mind ijesztőbb arcot öltenek, és lassan világossá válik előtte, hogy a rejtély kulcsa az épület elpusztíthatatlan tükrei mögött lapul: Bennek immár nem csak saját démonaival kell leszámolnia, de a brutális gyilkosságokért felelős titokzatos erővel is, amely egyre közelebbről fenyegeti családját.

Aja eddigi összes munkájánál tanúbizonyságot tett a gore-elemek iránti elkötelezett szenvedélyéről, legyen szó a truvájosnak szánt, hazai Magasfeszültségről, vagy az olcsó vérengzéssel butított Sziklák szeme remake-ről. A Tükrök mértani pontossággal illeszkedik a sorba, a rendező ezúttal sem tagadja meg önmagát: jó adag vérrel, hatásvadász ijesztgetéssel, valamint silány kivitelezésű digitális képekkel fedi el az eredeti darab míves minimalizmusát, súlyoskezű mészárosként nyúzva felismerhetetlenné legfrissebb áldozatát.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9557