KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Julie & Julia – Két nő egy recept

Tüske Zsuzsanna

Julie and Julia – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Nora Ephron. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell), Stanley Tucci (Paul Child), Chris Messina (Eric Powell). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

Ha gasztro-románcról van szó, az ételek (vagy azok elkészítése) iránti rajongás, minden esetben a szerelem, a szenvedély generálójává és kifejezési eszközévé válik, legyen szó a Csokoládé bonbon- és nugátterápiától megmámorosodott kisvárosáról, a Terítéken a nő érzékien tálalt, vágykeltő főzőleckéiről, vagy az Ízlések és pofonok romantikába fulladó konyhai vetélkedéseiről.

A legújabb tématárs némileg rendhagyónak számít a többi között, mivel valós eseményekre, illetve azok alapján készült könyvre (Julie és Julia – Kalandjaim a konyhában) épül. A dupla idősíkon mozgó történet két központi figurája egy napjainkban élő titkárnő és egy 50-es évekbeli háziasszony, akik a konyhaművészetben találják meg az önmegvalósítást. Julie Powell egy nap rájön, ki kell törnie a hétköznapok frusztráló sikertelenségéből és megmutatni, a benne rejlő tehetséget: elhatározza, hogy elkészíti gyermekkori főzőidolja, Julia Child szakácskönyvének 524 receptjét 365 nap alatt, kalandjait pedig blogon keresztül osztja meg a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan az 50-es évek Párizsában szintén önkereső folyamat zajlik, Julia Child-é, aki a legkifinomultabb főzési fortélyok elsajátításától egészen egy saját receptkötet kiadásáig jut el, amelynek missziója megismertetni Amerikával a francia konyha ínyencségeit.

Minthogy mindkét szál hősének házassága az égben köttetett, a románcfelelősként ismert rendező és forgatókönyvíró, Nora Ephron pedig szándékosan hanyagolta a szerelmi vonalak cifrázását, az étel és a főzés ezúttal elsősorban a karrierépítés eszközévé válik, így izgalomnak megmarad a tetszhalott homárral való viaskodás és a Boeuf Bourignon elkészítése körüli viszontagságok. A Julie és Julia esetében a kiadós ízorgia is csak a külcsín tartozéka – szenvedély és konfliktusok tekintetében Ephron filmje leginkább egy békebeli teadélután izgalmaival vetélkedik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9975