KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lódító hódító

Alföldi Nóra

The Invention of Lying – amerikai, 2009. Rendezte: Ricky Gervais és Matthew Robinson. Szereplők: Ricky Gervais, Jennifer Garner, Jonah Hill. 95 perc.

 

Képzeljünk el egy elsőrandit egy olyan civilizációban, amiben az emberek nem ismerik a hazugság és a fikció fogalmát, az igazságmondás olyan evidens dolog, mint a levegővétel, az utcán alvó hontalan sem kertel, kartontábláján a „nem értem, neked miért van otthonod, nekem meg miért nincs” szöveg szerepel, az öregek otthonát a „szomorú hely elhagyott idősek számára” felirat jelöli. Mindez csak első blikkre tűnik sokkal kívánatosabbnak a valóságnál; kegyes hazugságok, kedves féligazságok, csalások, önámítások és ábrándok nélkül valójában nem élet az élet.

A brit komédia sajátos műfaj, semmihez sem hasonlítható, kulcsfigurái azonban hellyel-közzel egy húron pendülnek; Chaplin, Mr. Bean, a Monty Pythonosok, Sasha Baron Cohen közös tulajdonsága, hogy kegyetlenül őszinték, arrogánsak, pitiánerek és imádnivalóan gyarlók. A Lódító hódító auteurje, a kortárs komédia kultikus alakja, Ricky Gervais sem különbözik honfitársaitól. Poénjai gyakran halálosan komolyak, pökhendi mosollyal lépked át a valóság és fikció közti határvonalon – erre a hatásmechanizmusra épülnek áldokumentarista (!) komédia-sorozatai (The Office;Futottak még), és ezt aknázza ki nagyjátékfilm-rendezői debütálásában is. Gervais képes minden másodpercben meglepni nézőjét, így ügyesen púderezi el a kissé szétfolyó ürügy-sztorit – zseniális alapötlete végett megengedheti magának, hogy bűnügyi tematikából teológiai értekezés irányába tolja, majd kedves romantikus történetbe fordítsa a filmet. Gervais munkája igazi kincs, annak ellenére hogy vizuálisan meglehetősen egyszerű eszközökkel él. Természetesen ez is a koncepció része, nem biztos, hogy Gondry vagy Spike Jonze manírjai jól mutatnának Gervais fikciójában.

Extrák: Werk, továbbá három kisfilm; ezek mellett kimaradt jelenetek és bakiparádé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10382