KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feküdj le kutyákkal...

Csejdy András

Meleg van, a város elviselhetetlen, el kéne húzni – évről-évre ugyanez ismétlődik, ugye. Mert kevés a kerthelyiség és sok a turista, vastag a levegő és büdös a tömegközlekedés, a metró ritkán, a mentő gyakran jön, barátok helyett üzenetrögzítőkkel beszélünk. Kontinenstől független, generáltipikus alaphelyzet, a meteopaták depressziósan kóvályognak a szaunatikus metropoliszokban és tengerzúgásról meg patakcsobogásról fantáziálnak. A Feküdj le kutyákkal egy New York-i meleg fiú szabados nyarának dokumentálása: Tommie a Times Square-n szórólapozik a színházjegyért sorbanállók között, nyafog és elege van, aztán gondol egyet, bevágja magát egy ikerpár dzsipkabriójának hátsó ülésére és Provincetownba teszi át székhelyét. A telepeskorabelire díszlettervezett makett-üdülő a homoszexuális közösség vágyainak netovábbja, paradicsom és vidámpark, vurstli, szafari meg szanatórium egyben. A nyalka legények alkalmi munkákból tengetik a nyarat, lezserül ismerkednek, hatalmasakat kefélnek és tobzódnak a beach-en, hogy végül szeptemberben visszadzsippeljenek a realitásba, ahol hónapokon keresztül zaftos és felhőtlen emlékeikből élve várják a lehetőséget az újrázásra.

Barátunk, a zömök, vörös filmes kamerát és stábot vitt magával, hogy celluloidra rögzítse az üdülést. Wally White nemcsak írta és rendezte és gyártotta ezt a homoerotikus vígjátékot, hanem végig is főszerepli a történetet, ami viszont kézen-közön elveszett: ha egy mozinak nincs üzenete, felőlem oké, ha nüansznyi apróságokkal telik a szalagon a drága idő, még azzal sincs semmi baj, s hogy egy fontos szubkultúra szokásvilágába kalauzol a szerző, direkt öröm, de hogy másfél órán keresztül homokbadöngölésekről és hanyatthomlok keresztbekúrásokról szóljon a tűzforró, habkönnyű nyári mese, az bizony édeskevés a boldoguláshoz. A dramaturgia tökéletes hiányát nem mentik a mesterkélten művészies kiszólások, a direktbe vicces, musicales trükkök, sem az a kivételesen kvázi-hiteles részlet, amikor hősünket egy vírus leveri a lábáról, és megijed, hogy elkapta a rettegett betegséget... Ez a divatjamúlt euro-diszkóval nyakon öntött film nem csupán együgyű – idegesítően ügyetlen. „Minden boldogság valakinek a kárára történik” – bölcselkedik egy helyütt az egyik ropogósra sült amorozó. Itt speciel a nézőére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=113