KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hogyan rohanj a veszTEDbe?

Andorka György

A Million Ways to Die in the West – amerikai, 2014. Rendezte: Seth MacFarlane. Írta: Seth MacFarlane, Alec Sulkin és Wellesley Wild. Kép: Michael Barrett. Zene: Joel McNeeley. Szereplők: Seth MacFarlane (Albert), Charlize Theron (Anna), Giovanni Ribisi (Edward), Amanda Seyfried (Louise), Liam Neeson (Clinch). Gyártó: Bluegrass Film / Fuzzy Door Production / RGB Media. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Szinkronizált. 116 perc.

 

A dobogósan agyament alapötletre felhúzott Ted után Seth MacFarlane ezúttal vadnyugati nyeregbe pattanva feszegeti a jó ízlés határait, noha a konfliktusok akármelyik ezredfordulós tinivígjátékban megállnák a helyüket. A hatlövetű helyett inkább könyveket forgató Albert számára nem elég, hogy a kisközösség lúzereként kénytelen tengetni napjait (a birkatenyésztés már akkoriban sem számított a legmenőbb szakmának), ráadásként a fehérnép és a riválisok is bonyolítják az életet – mindezt tetézi, hogy nem csak a „bully” (Liam Neeson banditája), de még a piperkőc bájgúnár is jobb céllövőnek bizonyul nála (Neil Patrick Harris fenomenális a typecast-szerepben), a megfelelő hölgy elnyeréséig vezető kacskaringós úton így elkel a külső segítség és némi kerülőutas ravaszság is. Miközben előkerülnek a szokásos motívumok a korhatáros poénokat szállító mellékszereplő-párostól a Stratégiai Fontosságú Táncos Mulatság alatti pengeváltásig, a rossz korba született főhős monológjai egyúttal balegyenest adnak a romantikus pionír-mítosznak is: lehetsz az új világ letéteményese, a határvidék ettől még agresszív tahókkal teli, ingerszegény porfészek marad, ahol a doktor néha előbb öl meg, mint a kórság.

Az alkotók persze nem annyira a zsánertörténettel feleselő cinefil vénájával parodizálnak, inkább csak western díszleteket állítottak fel a gegparádéhoz, eközben azonban olyannyira adnak a külsőségekre (a főcímdal telitalálat, a Monument Valley totálképeibe pedig majd’ belesajdul a szív), hogy az ember a jóleső ökörködés után mégis olthatatlan vágyat érez a klasszikusok elővételére. A rég látott műfajkoktélt újszerűen keverő westernkomédia a meredek altesti poénok ellenére is üdítő nyári feelgood-mozi, valahol félúton a Fényes nyergek és a Vadiúj vadnyugat színvonala között - bizarr, de ellenállhatatlanul mulatságos képződmény, akár egy akkurátusan pödört, önmagába kanyarodó Möbius-bajusz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11910