KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pán

Varró Attila

Pan – brit-amerikai, 2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Bő százéves színpadi és filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi flying-of-age között, a különféle feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy pornóján át a Várva várt nagy kalandig), hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle vámpírverziót). Az idei prequel az előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni szabadságharc egészít ki.

Wright idei adaptációja újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott árvagyermek-alakját ellátja az A.I. anyakeresésével és a Hook szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig, megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva kétes értékű bókot jelent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12481