KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Vadász és a Jégkirálynő

Varró Attila

The Huntsman Winter’s War – amerikai, 2016. Rendezte: Cedric Nicolas Troyan. Írta: Evan Spiliotopoulos és Craig Mazin. Kép: Phedon Papamichael. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Chris Hemsworth (Vadász), Jessica Chastain (Sara), Emily Blunt (Freya), Charlize Theron (Ravenna). Gyártó: Universal Pictures / Roth Films. Forgalmazó: Szinkronizált. 114 perc.

 

Miként a 30-as években Hófehérke indította el a klasszikus Disney-tündérmesék sorát az Álomgyárban, úgy 2012-ben is a csókra váró házitündér újjáélesztésével lendült mozgásba az a nagyipari revízió, ami a kortárs női közönség igényeihez illesztette a nyolc évtized alatt igen csak megkopott és célcsoportját vesztett zsánert. Míg azonban a komolyabb auteurnek számító Tarsem beérte az elcsépelt posztmodern felturbózással (Tükröm, tükröm), a brit elsőfilmes Rupert Sanders hamisítatlan (mostoha)anyamelodrámává modernizált változata, a Hófehérke és a Vadász egyfajta kifordított Mildred Pierce-ként állította középpontba a férfiakban csalódott, lánya ifjúsága iránt áhítozó Ravenna királynőt, Hófehérkét pedig bollywoodi esküvőfinálé helyett inkább egy diadalmas anyagyilkossággal, önálló trónnal és a partvonalról epekedő férfitekintetekkel jutalmazta.

Tekintve, hogy az időközben eltelt négy év olyan jövedelmező követőket hozott, mint a Disney feminista kapitulációját jelentő Demóna, az idei folytatástól joggal elvárható volt minimum egy biszex Hófehérke királynő, egy törpévé miskárolt Vadász és Jessica Chastain régen várt akcióhősnővé avatása. Ám a magánéleti botrányok miatt többször átírt prequel/sequel végül csak az utóbbi igényt teljesítette – minden más fronton visszahúzódott a hagyományos társadalmi modell menedékébe: Hófehérke szűzkirálynője helyett egy Hókirálynő frigid boszorkánya ül a trónon, az újjáéledt Ravenna halovány Demóna-árnyként érdemli ki jogos büntetését, nőszerelem helyett nővéri szeretet és heteroszexuális románc (a főhőssé tett Vadász és holtnak hitt hajdani kedvese között) pengeti az érzelmi húrokat. Az alapfilm trükkspecialistája által rendezett folytatás beéri annyi saját kommentárral, hogy számos ponton felhívja a figyelmet a mesterséges képek valóságtorzító és sorsromboló hatására – miközben zavaros, vásári varázstükre még arra is lusta, hogy legalább rendesen hazudjon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12718