KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet napos oldala

Szalkai Réka

Solsidan – svéd, 2017. Rendezte: Felix és Mans Herngren. Írta: Jesper Harrie. Kép: Viktor Davidson. Zene: David Engellau és Love Martinsen. Szereplők: Felix Herngren (Alex), Mia Skaringer (Anna), Johan Rheborg (Fredde), Josephine Bornebusch (Mickan), Henrik Dorsin (Ove). Gyártó: FLX / Jarowskij AB. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az élet napos oldala svéd címe (Solsidan) egyben egy sznob lakónegyed Saltsjöbadenben, Stockholm egyik elegáns elővárosában, itt élnek főhőseink is. Anna és Alex éppen válnak, mivel a nő új szerelemre talált – erre barátaik, Fredde és Mickan (valamint a néző számára), a gyerekekkel töltött karácsonyi vacsora alatt derül fény. A férfiak láthatóan összetartanak, míg Mickan Annával is próbálja tartani a kapcsolatot: új partnerét is meghívja vendégségbe, habár kiderül róla, férje régi kollégája. Közben a menő fogorvos Alex megismerkedik Bellával, aki stílszerűen műfogsorokat árul. Kettejük között azonnal egyértelművé válik a kölcsönös vonzalom, így Alex sem marad sokáig facér. Akár teljes lehetne a happy end, az élet azonban nem ilyen egyszerű, hőseinket várja még egy-két meglepetés.

A fentiekből jól látszik, a Herngren-páros alkotása nem éppen filozófiai mélységekben kutakodik: filmjük az azonos című televíziós komédia-sorozatra épül, amely 2010 és 2015 között öt évadot élt meg. Ami a tévében poén és dramaturgia szintjén működik, a mozivásznon nem mindig találja meg a helyét. Főleg, mivel az alkotók mintha elvárnák a nézőtől, hogy ismerje a szereplők sorozatbeli előtörténetét. Noha maga a szüzsé, viszonylagos egyszerűségénél fogva, a tévéepizódok ismerete nélkül is követhető, pont azokat a nüanszokat nem érti meg az egyszeri néző, amelyektől a film érdekesebbé válhatna. A stockholmi napos oldal, illetve az annál csak még rongyrázóbb svéd fürdőváros, Torekov újgazdagjainak csetlése-botlása inkább csak bohózat, mint emberi dráma vagy éppen társadalomkritika – bár valószínűleg az alkotók sem voltak ambiciózusabbak ennél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13732