KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ellenség a kapuknál

Pápai Zsolt

 

A hetvenes évek végén, hajszálnyival Luc Besson nemzedéke előtt indult Jean-Jacques Annaud a francia mozi szórakoztatásra specializálódott szárnyának egyik legnagyobb reménységéből lett az Álomgyár tucatfilmeket termelő iparosává. Nincs ebben semmi meglepő, vele is megtörtént, ami oly sokakkal korábban: minél inkább megcombosodott gazdaságilag, annál inkább elgyengült művészi potenciálját illetően.

A leépülési folyamat jelentős állomása volt nemrég a Hét év Tibetben című opus, betetőzése pedig a rendező legfrissebb műve. Az Ellenség a kapuknál a második világháború menetét megfordító sztálingrádi csatába kalauzolja a nézőt. A végnapjait élő város egyik fortélyos komisszárjának az az ötlete támad, hogy egy hős kreálásával tüzelje a harci kedvet katonái körében. A propagandakampány célt ér, hisz a komisszár jelöltje, Zajcev mesterlövész ténykedése amellett, hogy az ostromlottak elszántságát valóban megnöveli, egyben aláássa a támadókét. A németek a problémát megoldandó a keleti frontra vezénylik legjobb emberüket: a film a két katona egymás becserkészésére tett kísérleteinek krónikája.

Az élet (és a rendező) írta soványka történet hiányosságait, valamint az álmos tempó deficitjét részben ugyan feledteti a vagy féltucatnyi világsztár súlyozott jelenléte, illetve a Spielberg Ryan közlegénye ihlette látványvilág, de a filmet ezek sem mentik meg. Leginkább azért, mert az alkotók nem voltak következetesek önmagukhoz sem, szuperprodukciót forgattak, de nem költöttek rá eleget: különös, hogy míg tellett a büdzséből számítógép-animációra a porig rombolt város feletti panorámázásokhoz, változatos helyszínek felépítésére már nem futotta, a külsők döntően ugyanabban a díszletben készültek. Ismételten egy fáradt darab született tehát Annaud műhelyében. Az Ellenség a kapuknál szomorú illusztrációja annak, hogy miként vált a franciák Dávidjából Hollywood Góliátja, hova jutott A tűz háborúja és A medve alkotója: ebben a filmben a klasszikus szállóigére („Hannibal ante portas”) rímelő címen kívül jóformán semmi sem emlékeztet arra, hogy európai rendező forgatta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3316