KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rózsatövis – A francia pite

Bori Erzsébet

 

Elég egy futó pillantást vetni a moziba járók statisztikai adataira, hogy kiderüljön, a fizető nézők zömét a tizen- és huszonévesek teszik ki. Nem számíthat jelentős sikerre, dús bevételre az a film, amelynek témája és/vagy megközelítése kívül esik a fenti korosztály érdeklődésén. Nem csoda, ha egyre több olyan mozival találkozunk, ami a tizenévesek célcsoportjának készült. Mondani könnyű, csinálni nehéz, mármint nem egy ilyen filmet, hanem azt, hogy meglegyen benne a sikerhez szükséges mennyiségű stimulus, mégse kapjon 14 éven felülieknek besorolást. Az amerikai minősítési rendszer híresen prűd és szigorú, különösen ha a szexről van szó: a népszerű tinédzserhorrorok teli vannak kibelezett hullákkal, de keblet még beültetésre előkészített szilikon formájában sem mutathatnak.

Erős a gyanúm, hogy a Rózsatövis című francia ifjúsági filmet, amely 13–15 éves kamaszokról szól, Amerikában csak nyugdíjasigazolvánnyal látogatható pornómozikban vetíthetnék. A tinédzserkor számos és szerteágazó zűrforrása közül itt (szinte) kizárólag a szexre összpontosítanak az alkotók, ezt viszont igyekeznek teljes mélységében föltárni, a csoportosan elkövetett maszturbálástól a fiatalos anyukák molesztálásán és a meleg csábításon át egészen az élesben menő heteroszexuális akcióig. Hőseink barátkoznak a szexszel verbálisan, álló és mozgó képen, sőt animáció formájában is, ébren és álmunkban, valamint autopszia útján. Közben adódik számos abszurd és mulatságos helyzet és eset, lehet nevetni, lehet izgulni, hogy összejön-e végül Roudoudou és Romain, illetőleg örülni annak, hogy a francia szerzőpárosnak sikerült megtalálni az igaz utat a sokkhatásra vadászó naturalizmus és a felnőttek (szülők) vágyképeinek megfelelő, műkamasz ábrázolatok között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3444