KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bűnös férjem

Gáti Péter

Mit tehet itt és ma Közép-Európában egy értelmiségi nő, ha egyszerre szeretne okos tudós, kötelességtudó anya és kedves feleség lenni? Vaclav Matejka rendező az ismerős, unásig ismételgetett társadalmi gondokat éles szemmel elemző munkát készített. Miközben ezt a többé-kevésbé megoldhatatlan dilemmát járja körbe, nem feledkezik meg arról sem, hogy megóvja filmjét a közhely-igazságok száraz ismételgetésétől, vagy az egyoldalúan részrehajló, kioktató szentenciázástól. Vígjátéki elemekben bővelkedő, a hétköznapok jellegzetes apróságaira koncentráló története jó ritmusú életképek sorozata.

A Bűnös férjem hősnője egy szépreményű, ifjú mikrobiológus, akit végül is hőn áhított álmai teljesülése tesz boldogtalanná. A diploma után elnyert kutatóintézeti státusz, a „szerelem első látásra” házasság egy pályatársával, kislánya megszületése – mind-mind olyan állomások az életében, amelyek miatt irigylésre méltó, szerencsés és boldog ember lehetne. Matejka kisrealista ábrázolási módszerének és finom iróniával átszőtt látásmódjának köszönhetően azonban a dolgok fonákja sem marad rejtve előttünk. Az ambiciózus, a rangok és címek bűvöletében élő férj oldalán egyre nehezebbé válik a bűvészmutatvány: a családi harmónia fenntartása és a tudományos karrier építése. Csorbát szenved az egyenlő lehetőségek felvilágosultan hangoztatott és fennen vallott eszménye és fiatalasszonyunk mind jobban elveszti a lába alól a talajt. És apránként összeomlik az egész – két okos és modern felnőtt alkotta – életvezetési teória.

Vaclav Matejka nem kínál a valóságban tapasztaltaktól eltérő, derűs befejezést, hősei életének zsákutcájából biztosan kivezető megoldást. Tehetséges munkája jó stílusérzékről és közép-európai létünk mindennapjainak átfogó ismeretéről tanúskodik, a cseh filmművészet legjobb hagyományainak szellemében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5014