KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kamaszkor

Lajta Gábor

 

Aki filmünk hőséhez hasonlóan, nem sokkal 18 éves kora (és az egyetemi felvételi) előtt otthagyja a gimnáziumot (jó családi körülményei ellenére), annak nyilván nyomós oka van erre. Családot akar alapítani, lakást szerezni, esetleg kitörni az elviselhetetlen otthoni környezetből. A Kamaszkor főszereplőjét, Kraszint viszont nem értem. Dédelgetett fiúnak látszik ugyan, de erre csak egy röpke párbeszéd utal az édesanyjával. Az otthont pedig nem is ábrázolja a film. A fiút a pénz nem érdekli, nősülni sem akar. Akkor talán az a kiábrándult felismerés vezeti, hogy „nektek nem tanulok”? Kraszinnál szó sincs ilyenről. Úgy viselkedik, mint egy kisgyerek, aki hajóskapitány szeretne lenni. Iskolatáskáját a szemétládába dobja, és nekivág az életnek. Vándorlását a lélekszilárdító fordulatok, jellemek úgy szegélyezik, akár az útjelző táblák.

A Kamaszkor realisztikus külszínt mutat. De mihelyt egy hitelesebb arc, helyzet kiélesedik, rögtön lerontja, átlátszóvá teszi a filmírói manipuláció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6680