KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szovjet Filmek Fesztiválja

Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez

Majakovszkij Vlagyimir

 

Életemben eddig 11 forgatókönyvet írtam.

Az elsőt – A dicsőség hajszolását – 13-ban vetettem papírra. Perszkij számára. A cég egyik tagja, miután hallatlan figyelmesen végighallgatta a forgatókönyv szövegét, lemondóan csak ennyit mondott:

– Sületlenség.

Hazamentem. Porig sújtva a megaláztatástól. A forgatókönyvet darabokra téptem. Később a Volga mentén többen is láttak egy filmet, amely erre a forgatókönyvre épült. Úgy látszik, figyelmesebben elolvasták, mint ahogy annak idején gondoltam.

2. és 3. filmem – A kisasszony és a huligán, illetve az Aki nem pénzhajszolásra született – megrendelésre készült, olcsó, szentimentális vacak volt, A munkások tanítónőjét és a Martin Edent dolgoztam át bennük.

Vacaknak nem azért voltak vacakok, mintha rosszabbak lettek volna más filmeknél, hanem mert nem voltak jobbak. Mindkettő 18-ban, a Neptun közreműködésével készült.

A rendező, a díszletfestő, a színészgárda és az összes többi résztvevő mindent megtett annak érdekében, hogy a két alkotást tökéletesen jellegtelenné tegye.

4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába. Ugyanakkor a már említett Neptun kivitelezése a lehető legszemérmetlenebb módon kiforgatta azt eredeti mivoltából.

5. forgatókönyvem A frontra című volt. Agitációs film készült belőle, igen rövid idő alatt, melyet aztán a lengyel fronton küzdő hadseregek filmes ellátására rendelt moziknak küldtek el.

A 6. és 7. forgatókönyvemet – a Gyerekek, illetve Az elefánt és a gyufa címűt – meghatározott anyagok felhasználásával a VUFKU [Összukrán Fotó és Film Igazgatóság] megrendelésére készítettem. „Artyek” úttörőtábor és üdülőtelep, a jaltai üdülők élete.

Hogy ezek a filmek sikert aratnak-e, vagy csúfosan megbuknak, az az esetek 99 százalékában a rendezőtől fog függni: értelmük ugyanis éppen abban rejlik, hogy valóságos dolgokat mutatnak be.

Legutóbbi forgatókönyveim:

8. A film szíve (A filmszalag béklyójában felújított változata).

9. Skafoljubov [a szekrényimádó] szerelme.

10. Gyekabrjuhov és Oktyabrjuhov [Decemberhas és Októberhas].

11. Hogy van?

Az alábbiakban a nyolcadik és kilencedik forgatókönyv szövegét adom közre, ezek ugyanis egyrészt jellemzők rám, másrészt az új filmművészet útja vonatkozásában is érdeklődésre tarthatnak számot.

A Hogy van? a LEF-ben fog megjelenni egy részlet erejéig: a LEF-nek ugyanis határozott kívánsága, hogy a filmnek a Szovkino [„Szovjetszkoje kino” (Szovjet Film) Fotó- és Filmipari Részvénytársaság] vezetősége előtt tartandó vetítéséről, valamint az azt követő heves szópárbajról és polémiáról, amelyet majd az igazgatókkal fogunk folytatni, igen részletes leírást adjunk. A forgatókönyv így kiesett a készülő könyvecske előzetes tervéből.

 

V. M., 1926–1927.

 

Szüszmann György fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 09. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7683