KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Edukators

Földes András

 

A német újraegyesítés lelkesültségén és naivitásán nosztalgiázó Good Bye, Lenin sikere után szükségszerű volt, hogy filmre vigyék azt a kort is, amibe végül a forradalmi eufória torkollott. A rendszerváltás lelkes tévészerelője az Edukators-ban ismét a rendszer ellenében tevékenykedő fiatalt játszik, igaz, a megdöntendő ideológia ezúttal már a kapitalizmus. Jan, lánglelkű antiglobalista társával együtt milliomosok házait töri fel, hogy a művészeti projekt szellemében felhalmozott bútorok tetejére üzenetet helyezzen el: „Túl sok a pénzed!” Így üzenve hadat az elanyagiasodott, a belső értékekkel és a kisállatokkal mit sem törődő világnak.

A filozofikus forradalmat nem a rendőrség, hanem az érzelmek kavarják meg. Az összeszokott párost szerelmi háromszöggé bővítő lány megjelenése átgondolatlan akcióhoz, majd egy milliomos kényszerű elrablásához vezet.

Az Edukators témaválasztása telitalálatnak tűnik, hiszen a jellegzetesen ezredfordulós, újbalos réteggel nem sokan foglalkoztak, noha már csak a Világbank gyűlései ellen szervezett, több ezer fős demonstrációk, vagy a Budapesten is megjelenő, közösségi házfoglalók is mutatják, markáns jegyekkel bíró, aktuális kérdéseket feszegető szubkultúráról van szó.

Hans Weingartner azonban nem tudott mit kezdeni a nagy lehetőséggel. Az Edukators nem azért bukik el, mert a rendező átlátszó módon tereli a csapatot egy világtól elzárt, ámde festői kilátással bíró pásztorlakba, hogy ott didaktikus párbeszédek formájában ütközhessenek a nézetek. A téma elvinné még azt is, hogy a rendező leplezetlen szimpátiát táplál lázadó hősei iránt. Weingartner azonban maga sem ismeri igazán a lázadók nézeteit. Az ideológiai konfliktus egyik oldalára így a fogyasztói társadalom képviselői kerültek, akik történetesen mind érzéketlen és pökhendi alakok. Szemben velük pedig a közhelyeket puffogtató lázadók állnak.

Az Edukators szellemes csavarral véget érő ifjúsági kalandfilm lett, ami pont úgy viszonyul az ügy valódi kérdéseihez, mint Che Guevarás póló a forradalomhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8293