KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bob és Carol és Ted és Alice

Pápai Zsolt

Bob & Carol & Ted & Alice – amerikai, 1969. Rendezte: Paul Mazursky. Szereplők: Natalie Wood, Robert Culp, Elliott Gould, Dyan Cannon. Forgalmazó: Warner Home Video. 101 perc.

A hatvanas-hetvenes évek fordulójának Amerikájában az európai művészfilm iránt rajongó keleti parti rendezők közül többen a nagy modernistáknak dedikálták pályanyitó mozijukat. Paul Mazursky külön kitűnt lelkesültségével a csapatban, Alex Csodaországban című fabulájával Fellini, a Szerelmes Blume-mal Truffaut előtt hajolt földig, debütáló nagyfilmjével pedig Forman és Menzel előtt emelt kalapot.

A Bob és Carol és Ted és Alice két impulzus szülötte, a cseh újhullám mellett a hatvanas évek tabudöntögető miliője is hatással volt Mazurskyra, az az időszak, amikor a szexuális forradalom incselkedő kísértete járta be a nyugatot. A történet középpontjában a címbeli négy fiatal – két pár – áll, akik a szabadosság fantomjától megbabonázva arra az elhatározásra jutnak, hogy kinyitják a kapcsolatukat egymás és mások előtt. A téma örvén ironikus és fanyar humorú jelenetek sorában mondja el a rendező a véleményét a hatvanas évek amerikai fiataljairól, azaz a saját generációjáról.

Mazursky mesterien emeli át a cseh újhullám eredményeit az amerikai miliőbe, a bárgyú-bájos karakterek, az epizodikus sztoriépítés és a drámai pillanatok kerülése egyaránt a nova vlna alapműveit idézik. És még valami. A hatvanas évek cseh rendezőinek egyik legnagyobb hozamú felismerése az volt, hogy a kommunista rendszer bornírtsága nem csupán nagy ívű parabolák megalkotásával, hanem a hétköznapok banális pillanatainak felvillantásával is bemutatható. Mazursky számára ennek a banáldramaturgiának az adaptálása sem jelent gondot, olyan elegánsan oldja meg a feladatot, ahogy még Formannak sem sikerült az Elszakadásban.

Extrák: audiokommentár a rendezővel és a főszereplőkkel, doku a Lee Strasberg Institute-ról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8644