KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az igazság malmai

Pápai Zsolt

Let Him Have It – brit, 1991. Rendezte: Peter Medak. Szereplők: Christopher Eccleston, Tom Courtenay, Paul Reynolds. Forgalmazó: Best Hollywood. 108 perc.

 

1952-ben Angliában három nap tárgyalás után halálra ítéltek egy fiatalembert rendőrgyilkosságért. A szellemileg sérült és epilepsziás Derek Bentley nem ölt meg senkit, de bűnbakká tették, mivel a valódi gyilkost, Chris Craiget – ő volt Bentley fiatalkorú társa – nem ítélhették el. Az eset nagy port kavart, parlamenti ügy lett belőle, és milliók előtt kérdőjelezte meg a halálbüntetés intézményének fenntarthatóságát.

Peter Medak dokudrámája intelligensen használja ki a történetben rejlő drámai és érzelmi potenciált, egyúttal elkerüli a szentimentalizmus csapdáit. Az igazság malmai a kiállítását tekintve klasszicizáló darab, de posztmodern műfajjátékként is működik, amit a finom gengszterfilmes allúziók nyomatékosítanak (a gyilkosság helyszínének neve – Barlow & Parker Ltd. – a Bonnie és Clyde-történetekre utal; a nagyszájú és agresszív Craig külleme és a merénylet során mutatott viselkedése egyszerre idézi Hawks és DePalma Sebhelyesarcújának címszereplőjét; egy jelenetben Walsh Megszállottságának [White Heat] plakátja látható stb.).

Az igazság malmai nemcsak műfaji, hanem formai szempontból is megkapó. Az inkább rejtőzködő technikájáról ismert Medak jó ízléssel alkalmaz néhol hatásosabb stíleszközöket (a hosszú kocsizások és daruzások egyes jelenetekben azt a benyomást keltik, mintha a rendező óvatosan belesne az események mögé; az ítélethirdetéskor bevetett blank igen hatásos stb.), és ezek a megoldások diszkrét stílusbravúrrá emelik a filmet.

A kritikusok mégis kevéssé méltányolták Medak moziját. Szerencsére az igazságügyben felfigyeltek rá: részben a film hatására 1993-ban Derek Bentley posztumusz kegyelmet kapott, majd 1998-ban újratárgyalták az ügyét, és semmissé nyilvánították az ítéletet.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9715