KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Burrowers – A felszín alatt

Benke Attila

The Burrowers – amerikai, 2008. Rendezte: J.T. Petty. Szereplők: Clancy Brown, William Parcher, David Busse. Forgalmazó: Budapest Film. 124 perc.

A műfajkeverés manapság nemhogy bevett szokás, de egyenesen kötelező. A tömegfilmes recept szerint minél több zsánerből álló és bizarrabb az elegy, annál több néző fogja fogyasztani. A (re)mixelés főleg olyan kihalófélben lévő műfajok esetében kritikus vállalkozás, mint például a musical vagy a western. A hetvenes évek végétől a Vadnyugat mitológiája különféle stratégiákkal próbálja túlélni a látványzsánerek uralmát, s gyakran bizonyos kompromisszumokat kötve a legképtelenebb frigyekre lép azokkal. Van, hogy csupán az alapsémákat adaptálják, mint a Mad Max 2 vagy a John Carpenter-féle Vámpírok esetében. Azonban sokszor a westernkörnyezet marad meg, míg a cselekmény szintjén egy másik műfaj sablonjai működnek. Az 1977-es Fehér bölény a Cápa hullámait meglovagló horror Vad Bill Hickokkal, míg a kortárs Farkaséhségben kék katonák veszik fel a harcot az emberevő vámpírszerű lényekkel.

A Burrowers ez utóbbi taktikát követve csatlakozik a horrorwesternek táborához. Elődjei nyomdokában haladva e film is olyan, akár egy koktél: összetevői unalomig ismertek, ám a keverék mégis különleges ízharmóniát kínál. Az alapszituációt a Tremorsból emelték át az alkotók: föld alatti ocsmányságok pusztítják a Vadnyugat „jóembereit” és indiánjait egyaránt. Egy klisés karakterekből álló csapat (szokásos öreg róka, rasszista tábornok, bús-bölcs színesbőrű stb.) természetesen indiántámadás gyanújával ered a történet elején elrabolt család nyomába. A fájdalmasan egydimenziós karakterekkel dolgozó Burrowerst azonban mégis megmenti finoman adagolt, lassan kibomló cselekménye. Mintegy a játékidő utolsó negyedéig bizonytalan a támadók kiléte, s a film többnyire éjszaka játszódik, rendkívül nyomasztó és feszült atmoszférát teremtve ezáltal. A western mindehhez csupán egzotikus koktélcseresznye, hogy még kívánatosabb legyen a borzongató mix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10733