KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmes nővérek

Kolozsi László

Die geliebten Schwestern – német, 2014. Rendezte és írta: Dominik Graf. Kép: Michael Wiesweg. Zene: Sven Rossenbach és Florian van Volxem. Szereplők: Hannah Herzsprung (Caroline), Florian Stetter (Schiller), Henriette Confurius (Charlotte), Ronald Zehrfeld (Wilhelm). Gyártó: Bavaria / WDR / Wega Film. Forgalmazó: ADSL. Feliratos. 138 perc.

Nyáry Krisztián szép sikereket ért el irodalmi képeskönyveivel, melyek híres alkotók szerelmi ügyeit tárgyalják. Nem egy irodalomtörténész vitatta, hogy van ezeknek a míves albumoknak konkrét haszna: tehát hogy olvasásra csábítanának. A Nyáry könyvek történetei közt mindenesetre számos olyan van, ami filmre kívánkozik. (Egy fecskét mondhatunk – nem csinált nyarat – Deák Krisztina remek Csinszka-filmjét). A neves irodalmárok, zenészek szerelmi ügyeit sok jelentéktelen (ha kellemetlennek nem is mondható) film tárgyalja. Volt már vászonlovag Chopin, Beethoven, nemrég Dickens, nem egyszer Goethe is. Most Schiller került sorra. Kit a Szerelmes nővérek lelkes szépfiúnak ábrázol (Schillerhez egyébként valóban hasonlónak látszik az őt alakító Floraian Stetter). A két jó családból származó, a művészetekért rajongó, lelkesült Legenfeld lány és a német szerző menage a trois-ját tárgyaló film alig néhány jelenetben kapaszkodik – mint a fuldokló Schiller – a lányregény-adaptációk színvonala fölé (említsünk meg egy ilyet: a kislány kimentése a megáradt folyóból tartogat izgalmakat, ahogy az azt követő erotikus szárítkozás is; ugyanakkor szinte megbocsáthatatlannak tetszik a két kézzel egyszerre író alakjának lefestése). A szinte indokolatlan narráció olyan, mintha egy romantikus művet olvasnának fel a filmre. Ám ez a regény nem éri el sem Goethe, sem más kortárs alkotó legalacsonyabb színvonalú művének szintjét sem. A fejlődési regény illetve dráma a német romantika egyik legfontosabb terméke, a copyright ugyan Goethéé, de eme nemes irodalmi hagyomány folytatói is ismert nevek: ez a film tulajdonképpen a két lány, Charlotte és Caroline fejlődéstörténete, sok szelíd erdőt mutató körsvenkkel, ál-drámákkal. Hogy mit nyújt a színes irodalmi képeskönyvön túl Dominik Graf alkotása? Tulajdonképpen nem sokat. De színes, érzelmekkel dúsított képeskönyvnek (csodálatos szobabelsőket és étkészleteket látni) tökéletesen megfelel.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12187