KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kész katasztrófa

Huber Zoltán

Trainwreck – amerikai, 2015. Rendezte: Judd Apatow. Írta: Amy Schumer. Kép: Cody Lee Lipes. Zene: Jon Brion. Szereplők: Amy Schumer (Amy), Bill Hader (Aaron), Brie Larson (Kim), Tilda Swinton (Dianna), John Cena (Steven). Gyártó: Apatow Productions / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 125 perc.

Judd Apatow újabb felfedezettjének neve bizonyára nem ismeretlen az amerikai stand up és a minőségi televíziózás fejleményeit követők előtt. Amy Schumer az elmúlt időszak egyik nagy szenzációja, a szókimondó New York-i hölgy kiváló szkeccs-sorozatával számos elismerést gyűjtött be. Első filmjének születését Apatow producer-rendezőként segítette, míg Schumer egy remek forgatókönyvet és saját színészi kvalitásait hozta a produkcióba. Az együttműködéssel szerencsére nemcsak ők, de mi is jól jártunk.

Schumer a korábbi munkáiból ismerős figurát hozza és most is felcseréli a megszokott nemi szerepeket. Önéletrajzi elemekben bővelkedő története hagyományos romantikus komédia annyi különbséggel, hogy jelen esetben ő hajszolja az egyéjszakás kalandokat és a férfi lesz az érzékeny, érzelmi kötődésre vágyó fél. Bár ez a csere önmagában még nem írja felül a műfaj klasszikus szabályrendszerét, e gesztusával Schumer egyszerre képes fricskázni a hétköznapi hímsovinizmus és a rosszul értelmezett feminizmus röhejes túlkapásait. Hősnőnk irigyelt szabadsága és felszabadult viselkedése ellenére sem érzi igazán jól magát a bőrében, ám mindezzel csak akkor szembesül, mikor felbukkan a szerelem lehetősége.

A személyes nézőpont és a remek mellékszereplők mellett a film legnagyobb erőssége a főszereplő érzelmi kiteljesedésének rendkívül érzékeny megragadása. A vaskos poénok mögött valódi karakterdráma rajzolódik ki, a megváltást a családi kapcsolatok újragondolásán keresztül a megfelelő önkép megtalálása jelenti. Schumer provokatív őszintesége és kritikus meglátásai kellő súlyt kölcsönöznek a romatikus mesének, így a végeredmény könnyedén kiemelkedik az aktuálisan divatos női vígjátékok mezőnyéből. Az Apatow-pecséttel pedig egy újabb tehetséges komika kerülhet a köztudatba, mely Schumer karrierje mellett a női egyenjogúság ügyének is jót tehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12391