KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

McQueen

Alföldi Nóra

McQueen – brit, 2018. Rendezte: Ian Bonhote. Írta: Peter Ettedgui. Kép: Will Pugh. Zene: Michael Nyman. Szereplők: Alexander McQueen, Joyce McQueen, Kate Moss, Bernard Arnault, Jodie Kidd. Gyártó: Misfits Entertainment / Salon Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

 

A művészemberekről szóló dokumentumfilmek kiemelkedő figyelemnek örvendenek, hiszen élményteli tárlatvezetést ígérnek a kulisszák mögött, titkokba avatják be a nézőt, aki így elcsíphet egy kis morzsácskát a tehetség misztikumából, bepillanthat egy zárt, rejtelmes ám csillogó világba, átérezheti hogy az alkotó zseni is csak egy esendő ember. Az Ian Bonhote és Peter Ettedgui alkotópárosnak azonban nincs szüksége hókuszpókuszra vagy leleplező narratívára ahhoz, felkavaró doksit készítsenek, hiszen vizsgálatuk tárgya, Alexander McQueen tálentuma tulajdonképpen a vágóasztalon hevert, csupán össze kellett ölteni a durva részleteket.

A „divathuligán” jelzővel illetett, „enfant terrible”-ként számontartott tervező tehetsége csak úgy brillíroz a vásznon, mert kreálmányai nem ízlést vagy stílust, hanem hangulatokat és érzelmeket tükröznek, történeteket mesélnek. Ezzel együtt a divatbemutatói koncepciózus performanszok, amelynek hátterében McQueen a saját kezével tépi-varrja-férceli egyedi műveit. Mindeközben ő maga egy kedves, dundi munkásosztálybeli brit fiatal, pimaszsága szerethető és szórakoztató, életpályája drámai és szomorú, a titkokra visszaemlékező munkatársai pedig ízig-vérig művészek, akik maguk is külön dokumentumfilmet érdemelnének.

McQueen az ezredforduló pop-ikonja volt – a háztartásbeli kiskamerás homevideókkal, rengeteg tévé és online interjúval bőséges háttéranyag állt az alkotók rendelkezésére, mégsem volt egyszerű a feladatuk, mert egy nagyon intenzív és hatalmas horderejű életművet kellett összerendezniük. Bölcs döntés volt, hogy témájukat a magánéleti bulvár helyett a művész munkásságán keresztül közelítették meg, és az anyagot a divatbemutatók köré szervezték, ezzel nem csak McQueen zsenijének állítanak szép és érzelmes emléket, hanem az egész divatszakma szépségéről mesélnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13922