KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Doktor Szöszi

Hungler Tímea

 

Elle Woods, vagyis Dr. Szöszi hamisítatlan kaliforniai álom(lány). Haja szőke loknikban hullik alá, mosolya kifogástalan, idomai a legmenőbb plasztikai sebészeten szabvány szerint készültek, gondja egy szál sem, hacsak az nem, hogy a tündér meséje happy enddel záródjon, és a királyfi is elvegye.

Történetünk kezdetén a királyfi azonban gondol egyet, és kiadja Szöszi útját, mondván, jobban szereti a gonosz mostohákat. Amerika másik partján a barna a nyerő, ha szenátor akar lenni, nősülnie is tudni kell. Sem a lófog, sem a zsíros haj nem lehet akadály.

A Szöszi elhatározásra jut. Bár szakdolgozatát, hogy imponáljon a királyfinak, a tűpöttyök számmisztikájából írta, felvételizik a Harvard jogi karára, ahová Lófog és a királyfi kéz a kézben jár(ogat).

A film műfaját tekintve tündérmesébe ágyazott karriertörténet, romantikus komédia. Romantikus, mert a Szöszi végül célt ér (igaz, nem a királyfinál), és komédia, melyben a humor az anakronisztikus helyzetekből táplálkozik. A Szöszi a kaliforniai életstílus megtestesüléseként bőszen látogatja rózsaszín topánkáiban az előadásokat, kitartóan jegyzetel halványlila laptopjába és Cosmót olvas a campus területén. Helyzete semmivel sem könnyebb, mint az egéré a Marson, az elefánté a porcelánboltban, esetleg Tarzané New York-ban.

Kitartása és hűsége a szülőföldhöz végül meghallgatásra talál: az egykori fitness-világbajnoknőt gyilkossággal vádolják. A per előkészítésében a Szöszi is közreműködhet, aki ezzel jellemfejlődése csúcsára ér: talpraesett ügyvédbojtárrá válik, szerelembe esik és sok-sok barátra tesz szert.

A hírek szerint a filmnek már készül a folytatása (gondolom Dr. Szöszi 2., esetleg Dr. Szöszi doktor címmel), ami érthető, hiszen a „ne ítélj első látásra”, mert „nem a ruha teszi az ember (lányá)t” tanulsága örökérvényű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3541