KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Távozz tőlem, Sátán!

Varró Attila

Deliver Us from Evil – amerikai, 2014. Rendezte: Scott Derricksen. Írta: Ralph Sarchie könyvéből Scott Derricksen és Paul Harris Boardman. Kép: Scott Kevan. Zene: Christopher Young. Szereplők: Eric Bana (Sarchie), Edgar Ramírez (Menoza), Olivia Munn (Jen), Sean Harris (Santino). Gyártó: Jerry Bruckheimer Films / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Keresztény filmrendező számára nem igen akad értelemszerűbb zsánerválasztás a megtestesült Gonoszról szóló okkult horrorfilmeknél, már pedig Scott Derricksen eddigi életműve – az Amikor megállt a Föld messiás-scifijétől eltekintve – kizárólag pogány démonokkal való szembesülések rémtörténeteiből áll, amelyek során a spirituális válságban tengődő vérprofi főhős vagy eljut a megváltásig (Ördögűzés Emily Rose üdvéért) vagy pokolra száll (Hellraiser: Inferno, Sinister). A Távozz tőlem, Sátán! híven követi az eddigi alapképletet, az Emily Rose törtető ügyvédnője és a Sinister sikeréhes true crime-írója után visszatérve a debüthorror „mocskos zsaru”-figurájához: hőse ezúttal Bronx legkeményebb körzetében kerül szembe a műfajtól megszokott kisázsiai démonnal, aki három iraki veteránt megszállva próbálja tönkretenni családi életét és megbüntetni sötét múltjáért.

Derricksen eddig is makacsul ragaszkodott a bűnügyi műfajkerethez, ördögűző-sztorit helyezett tárgyalótermi drámába, amatőrfilmekből támadó gyermekfalót illesztett sorozatgyilkos-thrillerbe, most pedig egy James Ellroy-féle zsarufilm ismerős kliséi peregnek (rajtaütések, nyomozás, bunyók), középpontban a saját agresszív ösztönénjének kiszolgáltatott rendőr-Hulkkal, aki majdnem olyan potenciális veszélyforrást jelent környezetére, akár a kiűzendő démon. A megtörtént eseményeket feldolgozó tárgyalótermi sátántörténetek (Emily Rose, valamint az íróként jegyzett Devil’s Knot) sorát követve Derricksen ezúttal is valós figurákkal dolgozik, Ralph Sarchie nyomozó/démonvadász önéletrajzi könyvének (Beware the Night) epizódjaiból kerekít látványos, eseménydús mesét, eddigi filmjeinél is komolyabb hangsúlyt fektetve az atmoszférateremtésre és karakterábrázolásra. A végeredmény mégsem hihető ördögűző-horror, meggyőző megváltásdráma, vagy akár egy jó kis rögbrutál cop movie: a nyári dömping kedvéért biztonsági játékot választó író-rendező ígéretes horrorja összes erényét beáldozza a creepshow-hatásdramaturgia kedvéért, minden lehetséges szobasarkot, sikátort és cselekményfordulatot kihasználva egy olcsó frász kedvéért – minimum maga Ellroy kellene hozzá, hogy kiűzze a filmből a Constantine szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11753