KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Olsen-banda boldogul

Sólyom András

 

Az Olsen bandája filmek bárgyúan kedves szereplői, a zseniális bűnözőt, Egon Olsent mindenhová követő, gyermeki ésszel, hévvel és szerencsével rendelkező, ifjúnak már egyáltalában nem mondható csapat a mai világvárosi nyüzsgésben olyan szélhámosságokat, betöréseket, rablásokat követ el, amelyek a mozinéző pénzsóvár álmodozásainak éppen megfelelnek. Kisemberek hihetetlen története, kisemberek örök álma: elkölthetetlen mennyiségű pénzt szerezni, fényesen kiöltözni, tengerpartra repülni, dorbézolni.

Mozivilág ez ahogy már megszokhattuk, amibe csipetnyi szkeptikus-ironikus felhanggal ezért belopta magát az a jelen, amivel szemben az álom, mint mozivágy megszületett. Mert az igazi nagymenő szélhámosokat a rendőrség csak őrzi-kíséri (legtöbbször motorbicikliken), s a kisember bámulhat. Kell tehát a vágykép, az álom, a chaplini erő, ami szerint mégiscsak győzhet az ügyefogyott, a reménytelen, az esendő, a szegény.

A jó ritmusú, ötletekben gazdag történetet látva, valószínűleg csak az unatkozik, akit zavar a programmá tett álom, a leegyszerűsített jellemek színészi egysíkúsága, a néhol kifestőkönyv-szerűen lapossá nyomott világ.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7368