KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.O.S. Concorde

Sólyom András

 

Ha jólesik a mozi-izgalom, mit bánja az ember, hogy patronokat, sablonokat alkalmaznak! Ez a film is elő-elővesz jól bevált helyzeteket, figurákat, de alaptörténete átélhető, mai mese, amely székhez szögező feszültséggel kápráztatja el a nézőt. Persze csak azt, aki hagyja magát. Aki elhiszi, hogy a Concorde-gépek körüli vita (amiről a hazai újságok is beszámolták), az üzemeltető cégek közötti harc miatt robbant ki. A film szerint fantasztikus nagyságrendű haszonról van szó; ezért a gengszter-üzletemberek semmitől sem riadnak vissza, szerintük még az utasokkal zsúfolt gépek fölrobbantása is megengedhető.

El lehet hitetni a gyártóval, a konkurrens cégekkel, hogy minden Concorde-gép hibás? Sikerülhet az az őrületes terv, hogy a sorra, egymás után lezuhanó gépek a Concord-típus gyártásának beszüntetését eredményezzék? Erre épül a film hajszolt ritmusú cselekménye.

Eszközeiben ott él a klasszikus mozi: az üldözések, verekedések, gyilkosságok sorozata; az elkápráztató tempóban beutazható földgolyó civilizált gazdagsága, pompája és romlottsága; a szépséges főhősök naiv jósága, tisztasága. Mindez arra jó, hogy a napi gondokból kikapcsoljon, rutinos mozi-izgalmával megnyugtasson másfél órára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7558