KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Transformers: A bukottak bosszúja

Baski Sándor

Transformers: Revenge of the Fallen – amerikai, 2009. Rendezte: Michael Bay. Írta: Ehren Kruger, Alex Kurtzman és Roberto Orci. Kép: Ben Seresin. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Shia LaBeouf (Sam Witwicky), Megan Fox (Mikaela Banes), Josh Duhamel (Lennox), John Turturro (Simmons), Isabel Lucas (Alice). Gyártó: DreamWorks / Paramount / Hasbro. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 157 perc.

 

A Transformers első része 2007 nyarának legsikeresebb blockbustere volt, így már jó előre sejteni lehetett, hogy a 200 milliós büdzséből készülő folytatás is bombabiztos befektetés, nem csupán a stúdió, de a címszereplő óriásrobotok játékverzióját gyártó Hasbro számára is.

Michael Bay gyakorlatilag semmit sem változtatott a bevált formulán, újfent egy hamisítatlan exploitationt készített, nyíltan vállalva, hogy nála a cselekmény egyetlen funkciója ürügyet nyújtani az óriásrobotok ismételt egymásnak ugrasztására, a látványos robbanásokra és a heroizáló lassításokra. A rendező pontosan tudja, ki a célközönsége (elsősorban a kamasz fiúk, illetve a vonatkozó játékfigurák, képregények egykori rajongói), ennek megfelelően adagolja az első rész színvonalát is alulmúló infantilis poénokat, a hipergyors vágásokkal prezentált, szinte 100%-ban CGI technikával készített akciójeleneteket, amelyeket csak a Megan Fox bájain elidőző beállításokkal szakít meg néha. A szexista felhangok mellé társul még némi szalonrasszizmus, felvonul pár vaskos sztereotípia a franciákról és az arabokról, ráadásképp kiderül az is, hogy a töketlenkedő, konfliktuskerülő kormánnyal szemben a katonaság bátor és lényeglátó irányítóinak van csak esélyük rá, hogy megmentsék a világot az új erővel támadó Álcáktól, még ha ennek érdekében, az Autobotokkal együttműködve romhalmazzá kell változtatniuk a fél Közel-Keletet.

Már most megkockáztatható, hogy Bay – túl azon, hogy az üzleti tervet maradéktalanul teljesítette – az idei év egyik legemblematikusabb popcornfilmjét alkotta meg. A bukottak bosszúja persze esztétikai vagy egyéb érdemei révén aligha tarthatna igényt erre a titulusra, ám kétségtelen tény, hogy sikere pontosan jelzi, milyen filmekkel lehet, még egy dübörgő gazdasági válság közepén is, feltölteni a multiplexek széksorait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9959