KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűz a víz alá!

Hungler Tímea

Andere Städte, andere Mädchen – szól a bölcsesség Németföldön és az amerikai hadiflotta rosszabb köreiben. Ezen rosszabb körökben játszódik vígjátékunk, feltárva azokat a hiányosságokat, melyektől az US Navy tökéletes gépezete akadozik.

A főszereplő – a vén tengeri medve – nem halad a korral. Hiába a rohamosan fejlődő kompjuter-technika, ő csak a régi (matróz) nótákat fújja: vizezett rum, kalóz-romantika, intim-tetkó, ihaj-csuhaj. Valódi szálka a vezetőség szemében.

Az alapkonfliktus ki is merül az előbbiekben: fejlődés kontra hagyományőrzés; történetünkre kivetítve: a vén tengeri medve deviáns elemekből álló legénysége élén egy szimultán hadgyakorlatban ronggyá veri az ellent, bizonyítva: igazi nagymedve.

Tanulság: van, kin nem fog az idő vasfoga (öreg ember nem vénember); muzsikus lelkek kedvéért: Popej a tengerész, hajóját nem éri vész.

A főbb motívumok feltárása után essék még szó a film humoráról, mely zaftos, alpári és vérbő; amolyan zanzásított tengerész-Wirtschaft, amin lehet fanyalogni vagy jókat röhögni; gyomor dolga. Az enyém még mindig émelyeg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=112