KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fácángyilkosok

Roboz Gábor

Fasandraberne – dán, 2014. Rendezte: Mikkel Nørgaard. Írta: Nikolaj Arcel. Kép: Eric Kress. Zene: Patrik Andrén. Szereplők: Nikolaj Lie Kaas (Carl Mørck), Fares Fares (Assad), Sarah-Sofie Boussnina (Unge Kimmie), David Dencik (Ulrik Dybbol). Gyártó: Zentropa. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 119 perc.

Miután egyes dán televíziós krimiszériák (A híd, Gyilkosság, A gyilkosnak ölni kell) az elmúlt évek során komoly (el)ismertségre tettek szert, most szemtanúi lehetünk egy mozifilmsorozat születésének is: a számos országban népszerű Jussi Adler-Olsen Nyomtalanul című regényéből 2013-ban készült játékfilm, és a mostani Fácángyilkosokat hazájában még idén követi a Palackposta feldolgozása. A könyvek főhőseit jelentő nyomozópáros („a morcos” és „a kedves”) a kollégáik által lenézett Q-ügyosztály tagjaiként régóta porosodó eseteket old meg, az aktuális történetben egy húsz évvel ezelőtt meggyilkolt ikerpár aktáját veszik elő, a kutatás pedig egy elit magániskola diákjaihoz vezet.

A krimi- és thrillerelemeket vegyítő Fácángyilkosokat – amely a dán filmtörténet eddigi legjobb nyitóhetét produkálta a pénztáraknál – ugyanaz a stáb készítette, mint az előző részt, és eszük ágában sem volt változtatni a recepten, így Mikkel Nørgaard-ék produkciója is ugyanannyira élvezhető, kidekázott és helyenként kicsit szájbarágós, mint bármelyik amerikai iparosmunka. A két órás játékidő ellenére ugyanakkor a fokozottan cselekménycentrikus film szinte semennyi időt nem szán a karakterépítésre, a fájóan sematikus detektívfigurák ráadásul még párosként is teljesen jellegtelenek, talán ha egyszer megvillan közöttük valami. A jelenleg hat kötetből álló regényszéria gond nélkül továbbélhet profin legyártott filmsorozatként is, de az eddigiek alapján nem úgy tűnik, hogy részeire a műfaj különlegességeiként fogunk hivatkozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12112