KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szaffi

Varga Zoltán

Magyar, 1985. Rendezte: Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda. Forgalmazó: MANDA. 77 perc.

 

Jókai-adaptációink egyik legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett), rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez áll közel, de a Vukhoz is szorosan kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz, miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál: kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is (megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika megírására is (!) kapható Puzzola.

A történelmi közeg anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként helyet kapott Pázmán lovag igazolja. Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült – jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt. A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12485