KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A nőkért

Vajda Judit

Die göttliche Ordnung – német, 2017. Rendezte és írta: Petra Volpe. Kép: Judith Kaufmann. Zene: Annette Focks. Szereplők: Marie Leuenberger (Nora), Maximilian Simonischek (Hans), Rachel Braunschweig (Theresa), Sibylle Brunner (Vroni). Gyártó: Zodiac Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 96 perc.

A csillagok állása folytán Svájc hivatalos nevezése a jövő évi Oscar-gála idegen nyelvű kategóriájában témájához illő közegbe érkezett. Miközben az Egyesült Államokban Harvey Weinstein után egyre több színészről és rendezőről derül ki, hogy hatalmával visszaélve szexuálisan zaklatta beosztottjait (többségében nőket), a világ országaiban dübörög a #MeToo kampány, hazánkban pedig a színházi világ visszaélési botrányaitól hangos a sajtó, ez a film tovább árnyalja a nők egyenjogúságának helyzetét.

Petra Biondina Volpe műve a ‘68 után feltámadt szabadságvágy és szexuális forradalom által teljesen elkerült, elnyomott svájci asszonyok életét egy konkrét eseten keresztül mutatja be, és karakterei elég szerethetőek lettek ahhoz, hogy a film ne essen a didaxis csapdájába. Az 1971-ben játszódó A nőkért leginkább a Good Bye Lenin!-ére emlékeztető modorban mutatja be azt a nagybetűs Történelem részévé váló kisembert, nevezetesen egy vidéki svájci háziasszonyt, aki saját közegében miniatűr forradalmat indítva akar változást elérni abban az áldatlan állapotban, hogy a nők cselédek és szexuális tárgyak, sőt félemberek, hiszen férjük engedélye nélkül még saját sorsukba sem szólhatnak bele.

Mikor Nora rájön, hogy férje beleegyezése híján nem mehet vissza még részmunkaidőben sem dolgozni, Ibsen hősnőjéhez hasonlóan öntudatra ébred, és elkezd kampányolni a faluban a közelgő országos választások kapcsán – ahol arról készülnek szavazni (a férfiak!), hogy kiterjesszék-e a nőkre is a szavazati jogot. Volpe forgatókönyve gondoskodik róla, hogy a kissé száraznak tűnő téma megfelelő drámaisággal és izgalmas történéseken keresztül bonyolódjon, s arról sem feledkezik el, hogy a szexuális forradalmát mindenkinek saját magának is meg kell vívnia. Így lesz Nora kis lépése része egy hatalmas ugrásnak, amit nézőként egyszerre szívmelengető és felemelő követni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13474